Váratlanul találtak egy gigantikus krátert Grönlandon

A kráter, ha látszana, nagyjából a kép közepén lenne látható, ott, ahol a jégtakaró kezdődik a partmenti, köves résztől keletre.

Alsó hangon is több ezer éve, de akár évmilliók óta is egy hatalmas kráter lapulhat Grönlandon, a jégtakaró takarásában. Létezéséről a nagyközönség szerdán értesülhetett először, ekkor publikálták felfedezésüket dán és amerikai kutatók.

A kráter a leírásuk szerint bő harminc kilométer átmérőjű. Azért maradhatott eddig rejtve, mert a hatalmas kiterjedésű Hiawatha gleccser alatt, az alapkőzetben van. "Azért maradhatott rejtve, mert a világ egyik legtávolabbi pontján van" - vélekedett erről a tanulmány társszerzője, Joseph MacGregor, a NASA Goddard Space Flight Center kutatója, akit a mélyedést felfedező dán kutatók vontak be kutatásukba a kráter feltérképezésére. Emellett az is ok lehet, hogy a Grönlandon előforduló tudósok alapvetően a klímaváltozás hatásait, nem pedig földtörténeti kataklizmák nyomait kutatják.

A kráter ugyanis szinte bizonyosan kataklizmikus esemény tanúja. A kutatók feltevése szerint 12000-3000000 éve egy nagyjából 950 méter átmérőjű vasmeteor csapódhatott itt be. Amennyiben a területet már akkor is jég borította, akkor több milliárd tonna jég olvadhatott ésvagy párologhatott el pillanatok alatt. Az olvadék azonnal szökőárt okozhatott, a levegőbe került pára pedig kisebb jégkorszakot idézhetett elő. Amennyiben valóban meteorbecsapódás nyomán alakult ki a kráter, ennek még kellenek lennie nyomai a világban.

Ezeknek a nyomoknak a felkutatását nagyban nehezíti az, hogy egyelőre csak hárommillió éves pontossággal sikerült meghatározni a becsapódás lehetséges idejét.

Már ha egyáltalán valóban becsapódási krátert találtak a dán és amerikai kutatók. Christian Köberl, a Bécsi Egyetem becsapódási kráterekkel foglalkozó kutatója szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatokból ez ilyen határozottsággal nem állítható. Így például abból, hogy a jégben találtak egy, az alapkőzettől független kődarabot, amiben sokkolt kvarcra, vagyis nagy nyomáson, de nem nagy hőmérsékleten kialakult kvarcra találtak, szerinte még nem következik semmi. Ez az ásvány ugyan meteorbecsapódás bizonyítéka, de Köberl szerint "egy fecske nem csinál nyarat", egy mintából még nem következik, hogy a kráter becsapódás nyomán jött létre. Már csak azért sem, mert ez a különálló szikla nem biztos, hogy az alapkőzet része.

Köberl másik problémája, hogy a kráter közepén nincs az a kisebb kiemelkedés, amely minden, 4 kilométeresnél nagyobb átmérőjű földi becsapódási kráterben fellelhető. Köberl szerint egy ilyen fiatal - még ha hárommillió éves is, földtörténeti szempontból ez fiatalnak számít - kráter körül több száz méter vastagon kéne törmeléknek borítania a környékét. Ehhez képest a dán-amerikai kutatók csak néhány lebegő mintát találtak. (Via Popsci. A dán-amerikai kutatók tanulmánya a Science Advances folyóiratban jelent meg.)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.