Az első elektronikusan vezérelt-vezetett, sofőr nélküli autó 1968 szeptember 11-én állt szolgálatba, mint a Continental, a német autóipari fejlesztő-beszállító vállalat tesztautója. A 250-es Mercedes az útra ragasztott vezetéket követte rótta a köröket a Contidrom tesztpályán. A mérések objektivitása szempontjából igen hasznos volt, hogy az emberi tényező nem befolyásolta a teszteket, hiszen a gépek mindig mindent ugyanúgy, programjuk szerint csinálnak.
A korabeli sajtó a mai autonóm autózás híreihez ugyancsak hasonló címekkel tudósított az önvezető tesztautóról: „A jövő már itt van", „Szellemsofőrrel a kormány mögött száguld a kanyarban”.
A sofőr nélküli tesztautóhoz szükséges új rendszert a Siemens, a Westinghouse, valamint München és Darmstadt technikai egyetemeinek kutatói fejlesztették ki a Continental számára. Az autóba beépített elektronikus rendszer észlelte, hogy a pályán, pontosan a vezeték felett halad-e a jármű, illetve automatikusan ezt elérendő igazgatta a kormányt.
Az automata váltós autóba a mérnökök elektro-mechanikus kormányt, és fojtószelep-szabályozót (vagyis gázpedált), valamint a mérési adatokat a fedélzetről továbbító rádiórendszert szereltek. Az ütközőkbe antennákat helyeztek el, a vezérlő elektronika és az elektro-pneumatikus fékrendszer a csomagtartóban kapott helyet. Az autó mozgását a pálya melletti vezérlőből lehetett befolyásolni, de az irány és a sebesség tartása automatikusan működött. Többnyire.
„Volt egy nulladik fázis, amikor az e-autóval éjszaka is végeztünk tesztköröket. A cél az volt, hogy a lehető leghatékonyabb módon használjuk a fejlesztést, ami azt jelentette, hogy éjszaka is ott ültem a vezérlő állomáson, amíg az autó rótta a köröket. Láttam, ahogy a fényszórók újra és újra megjelennek, majd eltűnnek. Sokszor azonban az autó csak nem akart jönni, ami azt jelentette, hogy elvesztette a vezetéket, és automatikusan megállt” – mondta Hans-Jürgen Meyer, a kezdetleges autonóm autó felkészítésén dolgozó nyugalmazott mérnök.
“A beton pályán lévő acél szerkezet valószínűleg egyszer-egyszer kismértékben eltérítette a mágneses mezőt” – magyarázta Klaus Weber, aki mechanikai mérnökként és elektrotechnikusként dolgozott a Continentalnál 1968-ban. „Addig, amíg egyenesen haladt előre, minden rendben volt. Minket azonban az oldalirányú vizenfutás érdekelt különösképpen, azaz a jármű kezelhetősége a kanyarban nedves utakon."
A W114-es Mercedes 1974-ig szolgált a Contidrom-on, de az ötvenedik évfordulóra ismét előhozták a múzeumból egy képre az egykori mérnökflottával. Vagy ha nem azt, hát egy olyat:
És hogy miért a Verdén?
A forgalomban önállóan közlekedő autonóm autó, ha valaha elkészül, alapjaiban változtathatja meg az egyéni közlekedést, kiküszöbölve a mai autózás számos káros velejáróját. Egy számítógép által vezetett autó eleve sokkal hatékonyabban, takarékosabban kevesebb emisszióval képes működni, mintha ember vezetné. Ha minden autó önvezető lenne, egy nagy rendszerbe integrált, kompatibilis vezérléssel, gyakorlatilag soha többet nem történne baleset. És nem kéne annyi autót gyártani. Az autonóm járművek a garázsban, parkolóban állás helyett más utasokat, árukat szállíthatnának, amíg a mai értelemben vett gazdájuknak épp nincs rájuk szüksége, márpedig ha állás helyett sokkal többet mennének az autók, értelemszerűen sokkal kevesebb kéne belőlük.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.