A finn modellt általában az oktatáspolitikában szokták sokat emlegetni, de a Foreign Affairs szeptember-októberi, a fegyveres erők jelenére és jövőjére koncentráló kiadása szerint a világ hadseregei is sokat tanulhatnának belőle. Elisabeth Braw cikke szerint Finnországban rendkívül népszerű a sorköteles katonai szolgálat, még annál is népszerűbb, mint azt a finnek hazafias érzelmei indokolnák. Példaként Oroszországot említi, ahol egy júniusi felmérés szerint Putyin elnök külpolitikáját ugyan a közvélemény 87 százaléka támogatja, a sorköteleseknek alig a 37 százaléka szolgál a hadseregben.

Finnországban viszont még azok se próbálnak kibújni a szolgálat alól, akik társadalmi státusuk miatt megtehetnék. Mint például Mikael Granlund, a hokivilágbajnokságok történetének talán legszebb gólját szerző világsztár, aki mielőtt dollármilliomosnak állt volna az NHL-ben, maga is lehúzott egy évet a seregben. „Egy finnek kitüntetés a hadseregben szolgálni. Ez olyasmi, amit megteszel, ha szeretnéd, hogy a hazád független maradjon. A profi sportolók is” - mondta Braw-nak, aki megemlíti, hogy az ország tán legnagyobb popsztárja, Robin, jövőre a haditengerészetnél kezdi meg egyéves szolgálatát.

A siker kulcsa egy 2002-ben bevezetett rendszer, melyben rendszeres felméréseket végeznek a hadseregben szolgálók körében a tapasztalataikról, kezdve az elszállásolásuk minőségétől a felettesek vezetési képességén és a csapategységen át egészen a központi parancsnokság kommunikációjáig. Ezeket a felméréseket minden szervezeti szinten, a szakasztól a századon és a zászlóaljon át egészen a dandárig elvégzik.

Az eredményeket pedig nem csupán összesítik, hanem nyomon is követik a változásokat. Ha valahol romlást tapasztalnak, megvizsgálják, hogy azt mi okozta: egyéni probléma, vagy netán rendszerszintű hiba. „A lényeg, hogy kiértékeljük az eredményeket és megtaláljuk azok forrását. Vajon egy bizonyos konkrét esemény befolyásolta az eredményeket? Vagy egy adott személy? Bizonyos folyamatok? Ha pedig az emberek látják, hogy ez működik, az nagyban megváltoztatja viselkedésüket” - mondta Jukka Sonninen dandártábornok, a finn hadsereg kiképzési parancsnoka, aki a felméréseket is felügyeli.

Az elmúlt 16 évben végzett felméréseknek és az azok alapján hozott intézkedéseknek látszik is az eredményük. Idén ősszel a csapategységet átlagosan 4,2-re értékelték a finn hadseregben a maximális 5-ből, ugyanilyen jól szerepeltek a kiképzőtisztek is a felmérésben. Idén pedig már a besorozottak 66 százaléka értékelte pozitívan a sorkatonai szolgálatot, miközben 2002-ben, az első felmérésben még a felük sem.

Sonninen a legnagyobb eredménynek a finn tisztek vezetői képességének javulását tartja. Bár a finn hadsereg sosem volt híres a tisztek brutalitásáról, mint minden hasonlóan hierarchikus, parancsnoki láncon alapuló szervezetben, a tisztek sokszor a rangjukra hagyatkoztak, amikor parancsokat osztogattak. Most már inkább a kölcsönös bizalom a jellemző. „A katona és felettese közti kapcsolat nem alapulhat szimplán a hatalmon. Nem üvöltözöl a beosztottjaiddal, hanem normális emberként kezeled őket. Hallgatni kell azokra, akiket vezetünk, nem csak parancsolgatni nekik” - mondta Sonninen.

Hogy ez a megközelítés tényleg hatásos, azt talán az jelzi a legjobban, hogy a legfrissebb felmérés szerint a leszerelő sorkötelezettek 80 százaléka támogatja a sorkatonaság fenntartását, 42 százalékuk pedig azt mondta, akkor is szolgálna a seregben, ha az nem volna kötelező.