Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora interjút adott a Népszavának az ukrajnai helyzetről. Azt mondta, a kárpátaljai ukránok és a magyarok közötti együttélés zavartalan, hiszen ők tisztán látják a helyzetet, Ukrajna többi részén azonban a magyar kisebbség ügye jó ok a hergelésre.

„Ez már három éve kampánytéma. Szükséges még egy bűnbak, hogy a mély nemzeti érzelműek a csődközeli gazdasági helyzetben is a hatalmon lévőkre szavazzanak. Ezt építik egyesek három éve lépésről lépésre, célkeresztben a magyar közösséggel.”

A fejlemények miatt a főiskola portáját is őrző-védő szolgálattal kellett megerősíteniük.

Orosz szerint a magyar kormánynak sajnos nincs más eszköz a kezében a kárpátaljai magyarok védelmére, mint azok a vétók, amiket jelenleg is gyakorolnak, de egy kisebbségvédelmi egyezmény sokat segíthetne a helyzeten.

A rektor azt mondta, az ukrán oktatási törvény ebben a formájában akkor sem elfogadható a  II. Rákóczi Ferenc Főiskola számára, ha a teljesítésre haladékot kapnak, a törvény ugyanis mindenképpen alkotmányos jogokat sért, a haladék azonban „időt biztosítana a félregombolt mellény újragombolására”.

„Az alkotmány szerint az ukrán állampolgárokat nemzetiségüktől függetlenül egyenlő jogok illetik. Azt kellene biztosítani, hogy a nemzetiségek a közéletben és a magánszférában egyaránt használhassák anyanyelvüket. (...) 2001 óta nem volt népszámlálás. Akkor a kárpátaljai ukránok 69, a románok 4, a magyarok 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet, ami azt jelenti, hogy a magyarok közel 60 százaléka beszél más nyelvet. (...) Az állam elvárja a kárpátaljai magyaroktól, hogy az ukránt anyanyelvi szinten ismerjék, bár ehhez nem biztosítja a feltételeket. Például a harminc év alatt állami pénzen nem készült iskolai kéziszótár, csak a magyar állam támogatásával. Számos megye, de a főváros lakóinak nagy része sem beszél ukránul. Ennek ékes bizonyítéka az: több olyan műsort is sugároztak oroszul arról, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul. Aki egy napot eltölt Kijevben, hallhatja, hogy szinte mindenki mindenütt oroszul beszél, a reklámok zöme orosz nyelvű.”

Az ukrán oktatási törvénnyel és a kárpátaljai magyarok helyzetével a 444 is hosszan foglalkozott ebben a riportban.