Sokmilliárdos beruházást ígért Erdélyben a fideszes Bánki Erik. A projekt bedőlt, de ő százmillióval szállt ki

  • Bánki Erik fideszes képviselő hatalmas üzletbe vágott Erdélyben több mint tíz éve
  • Cégein keresztül földeket vett, ahol egy sokmilliárdos beruházást akart megvalósítani
  • Se az nem világos, hogy földekre miből tellett neki, se az, hogy a beruházásra honnan lett volna pénze
  • Az ötlet végül bebukott, Bánki cégei rengeteg köztartozást halmoztak fel, idén mégis sikerült százmillió forint plusszal kiszállnia
  • Bánki azt mondja, sok részletre nem emlékszik már és lehet, hogy valami kimaradt a könyvelésükből, de egyébként minden rendben volt
  • Szerző: Zöldi Blanka (Direkt36) és Ana Poenariu (RISE Project)

Több mint tíz évvel ezelőtt egy fiatal magyar vállalkozó a Duna TV Gazdakör című műsorában beszélt egy nagyszabású, erdélyi beruházásról: bioetanol gyárak fognak épülni Nagyszalontán és Nagykárolyban. A gyártandó üzemanyaghoz szükséges növényeket, például kukoricát és cirokot, a helyi gazdáktól tervezték felvásárolni. „Azt gondolom, hogy egy jó megélhetést biztosít ez számukra” – mondta a 70 millió eurós (több mint 17 milliárd forintos) beruházást ígérő cég, a HP Investment ügyvezetője.

Az üzletember Bánki Erik volt, aki már a felvétel idején is a Fidesz parlamenti képviselője volt, ma pedig az egyik legfontosabb parlamenti testület, a gazdasági bizottság elnöke.

A tervezett beruházások megvalósításához Bánki 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Romániában, több mint 250 millió forint értékben, derítette ki a Direkt36 és a Rise Project nevű romániai tényfeltáró központ. Bánki a földek egy részét a nagyszalontai önkormányzat árverésein szerezte, amelyeken egyetlen vetélytársa az unokatestvére volt. A földvásárlások eddig rejtve maradtak, mivel a képviselő az ingatlanokat nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.

Vagyonnyilatkozatából és a cégei nyilvános pénzügyi beszámolóiból az sem derül ki, miből fedezte a föld- és cégvásárlásokat. A befektetéseket megelőző években ugyanis romániai és magyar cégei veszteséget, vagy mindössze pármillió forintos nyereséget termeltek. Bánki a Direkt36-nak azt mondta, hogy a romániai cégei több vállalattól is kaptak kölcsönt a föld- és cégvásárlásokra, de a hitelező cégek nevére már nem emlékezett, és bár kértük, nem mutatott ezekről dokumentumokat sem. Azt pedig, hogy vagyonnyilatkozatából miért hagyta ki a romániai földeket, azzal indokolta, hogy nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta, így pedig szerinte nem volt köteles feltüntetni azokat.

Fontosnak tartod a hatalom ellenőrzését? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez akár néhány ezer forinttal!

A Bánki által ígért bioetanol gyárakból végül nem lett semmi, cégei a bedőlt projekt után 2,3 millió eurós (akkori árfolyamon több mint félmilliárd forintos) köztartozást halmoztak fel Romániában, majd felszámolás alá kerültek. Bánki romániai földjei azóta már nincsenek meg. Egy részükből a tartozásait fedezte úgy, hogy a földeket jóval magasabb áron számították be a törlesztésbe, mint amennyiért szerezte azokat. A maradékot pedig 309 ezer euróért (100,4 millió forintértért) értékesítette idén nyáron.

Ellenzékből Romániába

Bánki Erik 1989 óta tagja a Fidesznek. Kezdetben a párt Baranya megyei vezetésében vett részt, majd 1998-ben parlamenti képviselő lett, 2012 és 2014 között pedig az Európai Parlamentnek is tagja volt. Évekig nem jelent meg a Fidesz vezetésében és a párt első vonalában, de 2015-ben fontos pozíciót kapott: ő váltotta Rogán Antalt a parlament gazdasági bizottságának élén.

A bizottság elnökeként Bánki nyújtotta be a javaslatot, amely az "elvesztette közpénz jellegét" indokolással titkosította volna a jegybank alapítványaiba tett 250 milliárd forintot, befolyása volt a letelepedési kötvényprogramból profitáló cégek kiválasztására, és szerepe volt abban is, hogy a lakástakarék-támogatást idén októberben egyik napról a másikra megszüntették.

A képviselőség mellett Bánki már a kilencvenes években elkezdte építeni üzleti karrierjét is. Testvérével két külkereskedelmi, majd 2004-ben egy ingatlanforgalmazó céget alapított. A családi vállalkozások azonban nem hoztak számottevő bevételt. Az egyik külkereskedelmi cég ugyan termelt évi pármilliós profitot, de a másik két céget sosem sikerült nyereségessé tenni.

Bánki a mérsékelt hazai üzleti sikerei ellenére terjeszkedni kezdett. 2006-ban pont akkor alapított céget Romániában HP Investment néven és kezdett el a magyar határ menti településeken üzletelni, amikor egy osztrák-magyar állami cég, a Duna Fejlesztési Kft. is itt tervezett beruházásokat.

Bánki Erik fideszes képviselő diákokhoz beszél a Parlamentben (Fotó: Botos Tamás)

A Magyar Fejlesztési Bank résztulajdonában álló Duna Kft-t 1998-ban azzal a céllal hozták létre, hogy segítséget nyújtson magyarországi környezetvédelmi beruházások előkészítéséhez. Ilyenek voltak a bioetanollal, azaz a növényekből előállított üzemanyaggal kapcsolatos fejlesztések is. „Akkoriban a bioetanol üzemek látszottak a legígéretesebbnek. Az osztrákok pedig átadták nekünk a fejlesztési tapasztalataikat” – mondta a Direkt36-nak a ma már nyugdíjas Érsek Tibor, a Duna Kft. korábbi ügyvezetője.

A magyarországi projektek mellett a szomszédos Romániában is elkezdett „beruházási lehetőségeket vizsgálni” a Duna Kft. „Az előkészületek Nagykárolyban és Nagyszalontán tartanak a legelőrébb” – írták 2007 nyarán magyar és romániai újságok. A Duna Kft. megtervezte, előkészítette a projekteket, és igyekezett megfelelő finanszírozási lehetőségeket, befektetőket is találni a beruházásokhoz. A Duna Kft. Romániában tárgyalt Bánki egyik cégével is, mondta Érsek a Direkt36-nak. Bánki azt mondta, hogy egy konferencián találkozott a Duna Fejlesztési Kft.-vel, de arra nem emlékezett, hogy a romániai cégei kötöttek-e bármilyen szerződést az állami fejlesztési céggel.

17 milliárdos ígéret

Bánki jelentős földvásárlásokba kezdett a tervezett bioetanol beruházások helyszínein. Különböző romániai cégeken keresztül Nagyszalontán és Nagykárolyban vásárolt összesen több mint száz hektár földet, derül ki a Direkt36 és a Rise Project által megszerzett önkormányzati és bírósági iratokból.

A nagyszalontai önkormányzat 2007-ben és 2008-ban két nyilvános földárverést rendezett, amelyeken a város szélén, ipari területen lévő önkormányzati földeket kínálták eladásra. Mindkét aukción az érvényességhez minimum szükséges, azaz két jelentkező volt: Bánki 90%-os tulajdonában álló HP Investment és egy olyan cég (az MSB Investment Srl), amely Bánki unokatestvérének, Madár Péternek a résztulajdona. Bánki mindkét alkalommal magasabb négyzetméterárat ajánlott az önkormányzati földekért (az első aukción 63, a másodikon 13 forinttal többet), így 315 292 euróért (78,7 millió forintért) végül az ő cége vehette meg a földeket.

„Ez egy nyílt verseny volt, mint egy közbeszerzés. Csak ott [az első aukción] tudtam meg személyesen, hogy az unokatestvérem is részt vesz. Én is meglepődtem ezen”

– mondta Bánki a Direkt36-nak, de arra nem emlékezett, hogy részt vett egy második aukción is, ahol szintén az unokatestvére volt az egyetlen vetélytársa.

Unokatestvére hasonlóan magyarázta az árveréseken való közös indulást. „Az MSB Invest srl az említett időben fejlesztési tanácsadói tevékenységet végzett, illetve kísérletet tett ingatlanpiaci pozíciók megszerzésére is. Tulajdonostársam erdélyi illetőségű révén nyomon követte a lehetséges fejlesztési területek tárgyában megjelenő nyilvános liciteket” – mondta a Direkt36-nak Madár Péter. Arra a kérdésünkre, hogy volt-e tudomása arról, hogy Bánki is indulni fog-e az árveréseken, és ezekről egyeztettek-e bármilyen módon, azt válaszolta: „bizonyosan nem”, és az árverések „után közvetlenül a társaság érdemi tevékenységeit felszámolta”.

Az árveréseket követően Bánki 2008-ban szerződést írt alá a nagyszalontai önkormányzattal, amelyben ígéretet tett arra, hogy a megvásárolt földterületen a cége egy 70 millió eurós (17,6 milliárd forintos) beruházást valósít meg: 2009 októberéig bioetanol gyár épül, amely akár nyolcvan helyi gazdának adhat munkát. Kikötötték azt is, hogy ha a projekt nem valósul meg határidőre, a cégnek napi kötbért kell fizetnie, amelyet a beruházás tervezett értékének 0,01 százalékában határoztak meg (ez napi 7000 eurót jelentett a beígért projekt esetében).

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Bánki nem állt meg a nagyszalontai vásárlásoknál, pár évvel később földekhez jutott a Duna Fejlesztési Kft. által tervezett bioetanol beruházás másik helyszínén, a Nagyszalontától északra fekvő Nagykárolyban is a HP Investmenten keresztül. Emellett egy másik cége – a 2007-ben alapított, mezőgazdasággal foglalkozó HP Agro - 2007 és 2009 között további 90 hektárnyi földterületet vásárolt Nagyszalontán és a környező településeken. A HP Agro által megvett földek egy 2016-os értékbecslés szerint összesen 285,7 ezer eurót (88,1 millió forintot) érnek, de Bánki most azt állította, hogy mindössze 130 ezer lejt (29,5 ezer eurót) fizetett értük a cége (ebben az időben a környéken ennél kétszer magasabbak voltak az átlagárak a romániai Közjegyzői Unió adatai szerint). „Szántóföldet vettünk ezen a területen, hogy ha létrejön az üzem, mi is gazdálkodjunk” – indokolta Bánki a Direkt36-nak a földvásárlásokat.

Költekezés elfelejtett hitelekből

A Direkt36 és a Rise által megszerzett bírósági és önkormányzati dokumentumok szerint tehát Bánki HP Investment nevű cége 2007 és 2010 között legalább 922,5 ezer eurót (akkori árfolyamon 242,2 millió forintot) költött föld- és cégvásárlásokra, pedig ez idő alatt a vételárnak csak a töredékét termelte meg (négy év alatt összesen 11,3 millió forint profitja volt). A cég tartozásai a pénzügyi beszámolók szerint 2007 és 2010 között 73,7 millió forintról 191,5 millió forintra emelkedtek. Bánki szerint épp azért, mert a földek megvásárlása különböző cégektől vett fel kölcsönt, azonban még ez az összeg sem lett volna elég a földvásárlások fedezésére.

„A tartozások az akvizíciókkal arányosan nőttek. Olyan cégek hiteleztek, akik a befektetés megvalósulásában érdekeltek voltak” – mondta a Direkt36-nak Bánki. Azt mondta, a beruházást külföldi vállalatok finanszírozták volna, míg az ő cégének pusztán projektmenedzseri szerepet szántak: az üzem megépítésére alkalmas területet kellett találnia, és a helyi gazdákkal tárgyalt a beruházásról. „Mi pénzt nem tettünk ebbe, csak munkát, energiát. A befektető egy amerikai befektetési alap volt, amelynek Svájcban volt egy bejegyzett cége. Ez volt a projekt előfinanszírozója, a földvásárlásokra is nyújtott hitelt” - mondta. Bánki szerint az ő cége a befektetési alappal szerződött, azonban sem ennek, sem a svájci cégnek a nevére nem emlékezett, és az említett szerződést sem mutatta meg.

Amikor pedig rámutattunk, hogy a pénzügyi beszámolókban megjelent összes tartozásból sem lehetett volna fedezni teljes mértékben a föld- és cégvásárlásokat (azok 50,7 millió forinttal drágábbak voltak), a képviselő azt mondta:

“lehet, hogy valami kimaradt a könyvelési adatokból, erre már nem tudok magyarázatot adni.

”Bánki szerint a szintén szerény (négy év alatt 7,6 millió forintos) nyereséget termelő HP Agro nevű cége is segítséget kapott a 90 hektárnyi föld megvásárlásához. „A bátyám, Bauer Zsolt egyik cége vett fel hitelt Magyarországon, ebből adott kölcsön az én kinti cégemnek” - mondta a Direkt36-nak Bánki, de a testvére cégének a nevére sem emlékezett.

Bánki személyes megtakarításaiból sem tudta volna fedezni a romániai terjeszkedést. Megtakarításai ugyanis vagyonnyilatkozatai szerint 2007 és 2010 között 30,3 millió forintról 17,7 millió forintra csökkentek, és még ő maga is azt mondta a Direkt36-nak, hogy ebből nem használt pénzt a romániai befektetéseihez. Ráadásul épp a romániai földvásárlásokkal egy időben Magyarországon ingatlanokkal kezdett üzletelni, ami szintén jelentős anyagi ráfordítást igényelt.

„2008 negatív változásokat hozott”

A bioetanol projekt azonban nem haladt a tervek szerint. A csúszásért a 2008-ban kitört gazdasági világválságot okolta Bánki, derül ki a román nyelvű levélből, amit 2010 szeptemberében küldött Nagyszalonta polgármesterének, Török Lászlónak: „Ahogy Ön is tudja, 2008 negatív változásokat hozott a világgazdaság számára” – írta Bánki, hozzátéve, hogy az „üzleti szereplők visszaléptek”, ezért nem tudtak „partnereket találni a bioetanol gyár megépítéséhez”.

Bánki ekkor még nem tett le a bioetanol gyárról: még nagyobb beruházást ígért (70 millió euró helyett 91 millió eurósat) egy modernebb technológia használatával, amely még több helyinek adna munkát. Azonban azt kérte az önkormányzattól, hogy engedjék el a projekt csúszása miatt összegyűlt kötbért, amely szűk egy év alatt 2,3 millió euróra duzzadt.

Bánkinak sikerült meggyőznie az önkormányzatot, és módosították a beruházás határidejét: az építkezést 2012 márciusáig kellett elkezdeni, és 2014 májusáig befejezni. A szerződésmódosítást követően Bánki aktívan részt vett Nagyszalonta közösségi életében, több rendezvényen is megjelent. 2010-ben az RMDSZ nagyszalontai szervezetével közösen még egy helyi díjat is alapított, „azzal a szándékkal, hogy a hajdúváros magyarságának munkáját minél inkább előtérbe helyezze, megjutalmazva azokat a nem városvezetői beosztásban lévő személyeket, akik sokat tettek Nagyszalonta városáért”. A Bocskai-díjnak elnevezett kitüntetést 2011-ben az RMDSZ jótékonysági bálján, maga Bánki adta át a helyi néptánccsoportnak.

Többszáz milliós büntetés és adótartozások

A HP Investment azonban a meghosszabbított határidőig sem kezdte el a beígért építkezést. A nagyszalontai önkormányzat ekkor már nem adott több haladékot, hanem felszólította Bánkit, hogy rendezze az adósságait. Ebbe beleszámították az első határidő elmulasztása miatti büntetést, 2,3 millió eurót (495,8 millió forintot), és azt is, hogy a cég nem fizetett be 43 000 eurónyi (9,3 millió forintnyi) ingatlanadót.

Van egy fontos történeted? Oszd meg velünk biztonságos csatornákon!

A cég a felszólítás ellenére sem fizette ki a köztartozásait, így a nagyszalontai önkormányzat bíróságtól kérte a felszámolását. A felszámolás során a cég a köztartozások fedezeteként átadta nagyszalontai földjeit az önkormányzatnak. Bár a földeket Bánki korábban 390,3 ezer euróért vásárolta, a nagyszalontai önkormányzat ezek átadásával kiegyenlítettnek tekintette a több mint 2 millió eurós tartozást, és a céget 2014-ben törölték is a cégnyilvántartásból.

Megkérdeztük Nagyszalonta polgármesterétől, hogy miért fogadta el az alacsonyabb értékű földeket az adósság rendezésére, de nem válaszolt. Bánki viszont azt mondta erről, hogy az önkormányzat végül jól járt: „visszakapták a földterületeket, amelyeknek idő közben megnőtt az értéke. Ezeket majd a mostani áron el is adhatja”. Azok a cégek, amelyek Bánki szerint kölcsönt adtak a cégének a földek megvásárlására, nem jelentek meg a felszámolási eljárás során, hogy behajtassák a tartozást. „Mire megkezdődött a felszámolás, a hitelező cégek nagy része már megszűnt. Őket már korábban elvitte a gazdasági válság, mi tovább bírtuk” – mondta.

Bánki másik cége, a HP Agro is felhalmozott 3600 euró (776 ezer forint) adótartozást, és 2012-ben szintén felszámolás alá került. Végül mégis jól jött ki az üzletből: a földeket idén júliusban 309 628 euróért (100,4 millió forintértért) adta el egy romániai cégnek – több mint tízszer annyiért, mint amennyit állítása szerint a cége a vásárlások idején fizettet a földekért. „Amit a HP Investmenttel és a bioetanol beruházással energiában, időben elvesztettünk, azt a szántóföldek értéknövekedésévél visszanyertük” – mondta Bánki. A vételár tíz százalékából a HP Investment felszámolási költségeit fedezték, a maradék (90,3 millió forint) Bánkihoz került.

A cikk írásában közreműködött Szabó András.
A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.