Számos rejtély övezi a Húsvét-sziget legismertebb jelenségét, a szigeten elszórtan látható hatalmas emberfejeket, a moaikat. Ezek közül most amerikai kutatók arra keresték a választ, hogy miért ott állították fel ezeket a sziget őslakói, ahol.

Carl Lipo, a New York-i Binghamton University professzora és csapata a sziget természeti erőforrásainak lelőhelyeit vetette össze a szobrok helyével, és arra jutott, hogy a moaik az ivóvízforrásokat jelölhették.

A szigeten nincsen természetes folyóvíz, és a kutatások nem találták eddig jelét annak, hogy az őslakók a tavakból nyerték volna az ivóvizüket. A szigeten viszont sok föld alatti ér és vízgyűjtő van, a kutatók szerint ezek helye pedig egybeesik a szobrok helyével. "Akármikor, amikor nagyobb mennyiségű ivóvízre bukkantunk, hatalmas kőszobrokat is láttunk. Nevetségesen előrelátható volt" - mondta Lipo.

A kutatók hipotézise szerint a szobrok mérete összefügghetett a nyersanyaggazdagsággal, vagyis minél több és jobb víz volt valahol, annál nagyobb szobrot emeltek. A Guardian beszámolója szerint nem mindenki vevő Lipo és társai elméletére. Jo Anne Val Tilburg, a UCLA Húsvét-sziget szakértője szerint a források közelsége a parthoz közeli szobrok esetén korábban is ismert tény volt. "Ezek a források ma, és valószínűleg mindig is, csupán kisebb erőforrásnak számítottak. Véleményem szerint elég valószínűtlen, hogy ezek a források fontosak lettek volna a szobrok elhelyezésekor" - mondta.