• Nemcsak a hangzatos időjáráscikkek, hanem a komoly meteorológiai felmérések szerint is durván sok hó esett az Alpokban az elmúlt hetekben.
  
• Ebből azonban még nem feltétlenül következik az, hogy tavasszal durván nagy, rekordmagasságú dunai árvizek pusztítsanak Magyarországon.
  
• A dolog például azon is múlik, hogy március elejéig mennyi olvad el a mostani mennyiségből és mennyi friss hó esik még.
  
• Szintén döntő kérdés, hogy lesznek-e nagyobb esőzések a tavasszal.
  
• Ezzel együtt annyi a hó, hogy még akkor is reális esélye van egy „jelentős” árhullámnak, ha elmaradnak a tavaszi záporok.
  

Igaz-e a népi bölcsesség, miszerint a Duna nagy tavaszi áradásai az Alpokban lehullott hó mennyiségétől függnek, és a Duna-parti települések tényleg a legrosszabbra készülhetnek emiatt pár hónap múlva? Az osztrák síterepeket lebénító, évtizedek óta nem látott havazásról érkező híreket látva ezekkel a kérdésekkel kerestem meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, ahol a téma több kutatója is dolgozik.

A válasz nem és nem biztos, de a részletek ennél sokkal érdekesebbek.

Azt az OVF szóvivője is megerősítette, hogy a Duna vízgyűjtő területén hó formájában tárolt víz jelenlegi mennyisége „a sokéves maximum környékén van”. Ez azonban azért sem perdöntő tényező egyelőre, mert még csak január közepe van, a vízgyűjtőn tárolt vízmennyiség pedig általában március elejére éri el a maximális értékét. Vagyis attól, hogy e pillanatban rekord sok ott a hó, nem biztos, hogy márciusban is ugyanez lesz elmondható. A tél hátralévő részének időjárása ugyanis alapvetően befolyásolhatja a dolgot. Magyarul olvadhat is addig belőle, de fagyhat és eshet is hozzá.

„Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a magasságilag igen tagolt Duna-vízgyűjtőn a teljes területen egy időben meginduló olvadás nehezen képzelhető el, ezért egy jelentős árhullám kialakulásához mindenképpen jelentős folyékony csapadékra van szükség”. 

- magyarázta Siklós Gabriella.

A közelmúlt rekord- vagy rekordközeli árvizeinek - 2002, 2006, 2010, 2013- példája is azt igazolja, hogy az igazán magas tavaszi vízálláshoz kell a masszív esőzés is.

A másik oldalról nézve számít jó példának az, ami 2018 tavaszán történt:

„A hóban tárolt vízkészlet és a tavaszi lefolyási viszonyok közötti viszonylag laza összefüggést a tavalyi évben is tapasztalhattuk. Akkor is lényegében a mostani mennyiséghez hasonló hótömeg halmozódott fel, de a tavasz kifejezetten száraznak bizonyult, így ez a hómennyiség számottevő vízszintemelkedések kialakulása nélkül olvadt el."

„A folyamatokat leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy egy árhullám kialakulását egy adott időszakban keletkezett olvadékvíz, és az ugyanezen időszak alatt hulló eső együttesen eredményezi.” 

- foglalta össze az összefoglalandókat az OVF szóvivője, aki cserébe azt is jelezte, hogy ha nem is biztos a rekord, a nagy víz azért bőben benne van a pakliban:

„Mivel a jelenlegi adatok alapján nagyon valószínű, hogy a tavaszi időszakban lesz olyan időszak, amikor jelentős mennyiségű olvadékvíz keletkezik, a másik tényező, az eső ezen időszak alatti nem szélsőségesen nagy mennyisége mellett is kialakulhat jelentős árhullám.”