Aki ellátogat a londoni British Múzeumba (vagy éppen a berlini Pergamonba), az nem csak az időben és térben távoli kultúrák csodálatos tárgyi emlékein ámuldozhat, hanem azon a szorgos munkán is, ahogy az európai gyarmatosítók hazavittek mindent, ami mozdítható. A 20. század második felétől kezdve aztán egyre több ország kezdte nehezményezni, hogy a kincseik az egykori betolakodó múzeumait gazdagítják.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a friss hír, hogy a British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban szombaton megjelent interjúban 

attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat.

Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat.

Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a 19. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British Múzeumba. Görögország 1982 óta követeli vissza őket, Nagy-Britannia azonban nem enged, és azt is hangsúlyozza, hogy Görögországban nem tudnák megfelelően elhelyezni a márványfaragványokat. 

A görög álláspont szerint az ultramodern Akropolisz-múzeum megfelel a célra. Legutóbb 2018 decemberében Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnök jelentette ki ezt, erre reagált most a londoni múzeum német vezetője. (via MTI)