Van egy gén, a bla_NDM-1 . Ez a végső esetekre raktározott antibiotikumokra is rezisztenssé teszi a baktériumokat. A gént 2007-8-ban azonosították egy indiai kórházi beteg szervezetében. 2010-ben már Delhi felszíni vizeiben is felbukkant, valószínűleg a szennyvízből került a természetes vizekbe a gén. Most viszont már Indiától a lehető legmesszebb, a Spitzbergákon vett talajmintákban is kimutatták ezt a gént.

Ez pedig rendkívül aggasztó, mert a Spitzbergák momentán nem az a hely, ahol tömegével fordulnának meg turisták, akik behurcolhatták volna. Az, hogy mégis felbukkanhatott, jelzi, hogy globalizált világunkban milyen rendkívül gyorsan képes terjedni bármi, akár egy gyógyszerrezisztenciát kiváltó gén is.

A felfedezés apropóján a Guardian azt írja, hogy a szakemberek szerint a világban jelenleg lokálisan próbálgatott módszerek az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítására nagyon korlátozottak. Hiába próbálják a világ egyes országaiban visszaszorítani a túlzott antibiotikum-használatot, ha más országokban továbbra is nyakra-főre szedik. Szerintük globális fellépésre van szükség, és nem is elsősorban a gyógyszerhasználatot, hanem a higiéniás körülményeket kell javítani. A fejlődő világban még a kórházak 40 százalékában is gond a szennyvíz elvezetése, az pedig tökéletes táptalaja a baktériumtenyészeteknek, ahol kellő mennyiségben vannak jelen antibiotikumok is, hogy kifejlődjenek a rezisztens változatok is.

A probléma megoldása égetően sürgős. A kutatók már korábban is úgy vélték, hogy ha nem teszünk sürgősen valamit, 2050-re már évi tízmillió életet követelhetnek az antibiotikum-rezisztens baktériumok, és hamarosan a rutin műtétek is életveszélyessé válhatnak. Ha nem teszünk valamit gyorsan, az orvostudomány elmúlt száz évének eredményeit bukhatjuk el. (Via The Guardian)