Bár a nyugati országokban egyre többen térnek át a vegán vagy vegetáriánus diétára, esetleg fogadják meg, hogy csökkentik a húsfogyasztásukat, az utóbbi években összességében nem csökkent a nyugati országok lakosainak húsfogyasztása, sőt, kis mértékben emelkedett. Ehhez persze leginkább az Egyesült Államok lakosainak folyamatosan növekvő húsfogyasztása adja a legtöbbet, igaz, ott egy egyre kevesebb marha és sertés fogy, de ezt bőven ellensúlyozza a folyamatosan és gyorsan növekvő baromfihús-fogyasztás.

Globálisan még mindig az amerikaiak és az ausztrálok eszik a legtöbb húst, őket követi nem sokkal lemaradva Új-Zéland és Argentína lakossága. Ez a négy ország tartósan évi 100 kg/fő fölött fogyaszt, de a többi nyugati államban is évi 80-90 kilogrammos húsfogyasztás körül alakul az átlag. Magyarország ettől elmarad, itt 60-70 kiló az évi átlag.

Ehhez képest Etiópiában 7, Ruandában 8, Nigériában pedig 9 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás. Kenyában és Indiában a viszonylag alacsony egy főre jutó fogyasztás még sokéves átlagban sem igazán növekszik.

Világszerte a húsfogyasztás növekedéséért nagyban felel a rohamosan emelkedő brazil és kínai húsfogyasztás is, Brazília talán már idén belép a 100 kg fölöttiek klubjába, ahonnan egyébként az utóbbi 10 évben Kanada kiesett, majd egyre távolabb került.

A hatvanas években még csak összesen évi 70 millió tonna húst fogyasztott az emberiség, most évi 350 millió tonnát. Azóta az emberek száma is több mint duplájára nőtt a bolygón, de húsfogyasztás azért bővült ennél is sokkal jobban, mert az emberek egyre gazdagabbak is, így egyre többen megengedhetik maguknak a sokáig luxusnak számító, rendszeres húsfogyasztást.

A gond csak az, hogy rengeteg tanulmány kimutatta, hogy a húsfogyasztás jelenlegi szintje óriási károkat okoz a bolygó élővilágában, és nemcsak ökológiailag nem fenntartható, de az állattenyésztést kiszolgáló mezőgazdasági ágazatok is a teljesítőképességük határán vannak. (BBC)