Az eddig véltnél tízmillió évvel korábban váltottak ugró járásmódra a kenguruk ősei, derítették ki újonnan felfedezett, húszmillió éves fosszíliák alapján svéd kutatók. Benjamin Kear, az Uppsalai Egyetem kutatója és társai elemezték a fosszilis ujj- és bokacsontok alakját és méretét. A kapott adatokból becsülték meg állat az mozgástartományát, amelyet összevetetettek a ma élő kengurukéval. Hasonlóságokat találtak a modern fajokkal, amelyek képesek ugrálni és fára mászni.
Ez a kihalt ős, amelynek még nem adtak nevet, számos módon képes volt mozogni: ugrált, mászott és sétált, írták tanulmányukban a kutatók. Eredményük mintegy 10 millió évvel korábbra teszi az ugró járásmód eredetét a korábban feltételezettnél. A szakemberek úgy vélik, hogy a 10 millió éve Ausztrália területén végbement klimatikus változások egyszerűen csak ideális feltételeket biztosíthattak az ugró állatoknak a boldoguláshoz.
Korábban úgy vélték, hogy ez a klimatikus változás vezetett az ugrómozgás evolúciójához.
A kutatók eredményeiket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Open Science folyóiratában tették közzé. (Via MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.