A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Zsilák Szilvia írása. 

Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy bezárassák a szegregáltan működő iskolákat.

Extrém hosszúságú, tíz éves pereskedés után az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) másodfokon is pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen. A bíróság kimondta, hogy a minisztérium a felelős, amiért 28 általános iskolában, köztük 11 fővárosiban (7., 8., 9. és 20. kerületi) szegregáltan oktattak roma tanulókat. A jogerős ítélet értelmében az érintett iskoláknak fél éven belül deszegregációs tervet kell kidolgozniuk a jogellenes gyakorlat felszámolásának érdekében. A bíróság állásfoglalása szerint a minisztérium utasíthatja az iskolákat a deszegregációs terv kidolgozására és végrehajtására.

Az elsőfokú ítélethez képest viszont visszalépés, hogy az érintett iskolák mégis indíthatnak új első osztályokat, a korábbi ítélet ezt nem engedte volna. A másodfokú bíróság helybenhagyta az Emmire kiszabott 50 milliós bírságot, annyi különbséggel, hogy a pénz nem a deszegreráló folyamatokat ellenőrző a civil szervezetekhez kerül majd – az elsőfokú ítéletben még ez szerepelt. A CFCF szerette volna elérni, hogy a bírósági ítélet nyomán az érintett településeken megváltoztassák a beiskolázási határokat, de ezt végül elutasította a bíróság. Az alapítványnak 60 napja van eldönteni, hogy a Kúria elé viszi-e az ügyet. (Az érintett iskolák listáját az elsőfokú ítéletben, ezen a linken találja).

Országos szinten indulhat el a deszegregáció

A pert még Hiller István minisztersége idejében indították, az akkori oktatási minisztérium megrendelt két, a roma gyerekek iskolai szegregációját kutató szociológustól (Havas Gábortól és Liskó Ilonától) egy tanulmányt, hogy kutassák fel, melyek a szegregált iskolák Magyarországon. Az elkészült tanulmány viszont az íróasztal fiókjában landolt, semmilyen intézkedés nem történt. A szervezetben úgy gondolták, ilyen súlyos mulasztást nem lehet következmények nélkül hagyni.

A minisztérium a pereskedés során nem cáfolta a szegregáció létezését, viszont azzal érvelt, hogy nem ő a megfelelő alperes. Az Emmi érvelése szerint a szegregáció felszámolása nem tartozik a hatáskörébe, és nem tud a kialakult helyzeten változtatni, így inkább az intézményeket fenntartó Klebelsberg Központtal szemben kellene fellépniük – számolt be Kegye Adél, a CFCF ügyvédje. Az alapítvány viszont kitartott amellett, hogy “elégnek kell lennie az oktatás központi irányítóját kötelezni a deszegregációra, ő pedig majd utasítja a neki alárendelt szerveket”.

Korábban egyetlen olyan ítélet született, amely iskolabezárásra és deszegregációra kötelezte az érintetteket: a szegregált kaposvári általános iskola ügyében két évvel ezelőtt. Épp a kaposvári példatanulságai miatt döntöttek úgy, hogy ebben a perben már nem a helyi oktatási szereplőket (tankerület, kormányhivatal, stb.), hanem egyenesen a minisztériumot kell számon kérni. A döntés mögött az állt, hogy korábban úgy tapasztalták,a helyi oktatási szereplők szabotálják a deszegregáció végrehajtását.

“Ezek az iskolák itt vannak közöttünk, a szemünk előtt működnek az apartheid rendszert idéző módon, és mégsem csinált eddig senki semmit. Azért fontos a mai ítélet, mert ez alapján már elindulhat valami” – mondta Kegye Adél, aki szerint ez a mostani per még a kaposvárinál is fontosabb. “Ez az ítélet egy országos deszegregációs folyamatot indíthat el, igaz, csak 13 iskolát érint, de nem lenne logikus, ha ennyi településen, ennyiféle konkrét helyzet megoldására kidolgoznak megoldási javaslatokat, akkor azt ne ültetnék át más településekre is.” 

Az alapítvány kidolgozott egy új szempontrendszert a szegregáltan működő iskolák ellenőrzésére. Szerintük a mostani ellenőrzésekkel ugyanis az a probléma, hogy nem nézik, hogyan alakul egy iskolában a roma-nem roma arány. Minderre a pereskedés során derült fény, amikor az Emmi csatolta a kormányhivatali ellenőrzések iratanyagát. Az alapítvány több ezer oldalt átböngészve arra jött rá, hogy az ellenőrzéseken kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát veszik figyelembe. Ennek ellenére a másodfokú bíróság elutasította a CFCF által kidolgozott vizsgálati módszert. 

Mi a baj a szegregációval? 

Az elkülönített oktatásnak sok káros hatása van a gyerekekre és a tanárokra nézve is:

• Leterhelt pedagógusok: Nehéz a tanár számára egyszerre több hátrányos gyerekkel együtt dolgozni, ezért az oktatás minősége sem lehet olyan, mint a nem szegregált intézményekben. A szegregált iskolák felszereltsége, az ott nyújtott szolgáltatások köre is jóval elmarad a magasabb státuszú iskolákétól.
• Kortárs csoporthatás: A gyerekek tanuláshoz való viszonyát, motiváltságát főleg alsó tagozatban társaik elvárásai befolyásolják a leginkább, ezért fontos, hogy egy osztályba sokféle hátterű gyerek járjon. A szegregált iskolákba szinte kizárólag alacsony jövedelmű és aluliskolázott szülők gyerekei járnak. 
• Kisebbségi érzés: A gyerekekben már korán kialakul az az érzés, hogy kevesebbet érnek, mint a nem cigány iskolába járó társaik.
• Nő a szakadék a gyerekek között: A roma és nem roma gyerekek között nem alakulnak ki kapcsolatok fiatal korban, így később felnőttként sem tudnak majd együttműködni.