Szombaton összegyűltek, hogy megbeszéljék, elfogadják-e a Fidesz képzéses ajánlatát. Egyértelműnek tűnik, hogy mindenki pénzt szeretne.

A szegregált iskolába kényszerített gyerekek családjait képviselő ügyvéd azt mondja: a helyi fideszes képviselő állításaival szemben nem az önkormányzattól, hanem a tankerülettől kérnek kártérítést, és a pénzt nem is most kellene kifizetni.

A pert több mint 10 éve indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki.

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben.

Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok. Pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja.

Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.

Brüsszelben küzd tovább a magyar állam ellen a CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány), miután szerdán a Kúria teljes egészében elutasította a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában.

A nyíregyházi gettóiskola ügyében pert nyerő jogvédőcsoport, a CFCF szerint erre utal a nemzeti köznevelési törvény tervezett módosítása.

Szegregált oktatásból nincs út az egyetemekre. Lázár János mint pozitív példa. Óvodai kötelezettség óvodák nélkül. Civilek készítettek árnyékjelentést a kormány társadalmi felzárkózási stratégiájához.