Eljárást indít Brüsszel a magyarországi iskolai szegregáció miatt

2016 május 26., csütörtök 10:09
396

Csütörtök délelőtt került fel az Európai Bizottság honlapjára, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt.

A bizottsági összefoglaló szerint Brüsszel elsősorban a köznevelési törvénymódosítást kifogásolta, ami lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek elkülönített oktatására. Mint írják, azt kérik Magyarországtól, hogy minden gyermek számára biztosítsák az egyenlő hozzáférés lehetőségét a minőségi oktatáshoz és azt kérik a kormánytól, hogy ennek szellemében alakítsák az ország törvényeit.

A Bizottság számos olyan esetről tud mind a törvényhozásból, mind az adminisztratív gyakorlatból, melyek miatt a roma gyerekek látványosan felülreprezentáltak a mentálisan sérült gyerekek számára fenntartott iskolákban valamint a hagyományos iskolákban is szegregált körülmények között tanulhatnak. Arról, hogy hogyan kerülnek teljesen egészséges roma gyerekek kisegítő iskolákba, itt lehet részletesebben olvasni.

Ennek a történetnek a legismertebb esete a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola ügye, ami 2007 óta húzódik, és sokkal súlyosabb kérdésekről van szó mögötte, mint egyetlen iskola sorsa. A fő kérdés az, hogy lehet-e ma Magyarországon, szegregált, a cigány gyerekeket elkülönítve nevelő iskolákat fenntartani.

Az uniós jog alapján egyértelmű a helyzet, az oktatás terén nincs helye a megkülönböztetés tilalmától való eltérésnek. A magyar törvények viszont 2014 vége óta lehetővé teszik, hogy az oktatásért felelős miniszter egyes, általa mérlegelt esetekben felmentést adni a szegregációt tiltó törvények alól egyes intézményeknek.

A Roma Sajtóközpont cikke alaposabban is végigveszi a törvényi háttér lényegét, ebből derül ki az is, hogy bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet még nem lépett hatályba, de két kifogásolt törvény lehetővé teszi a Bizottság szerint az iskolai elkülönítést.

A Huszár-telepi iskola ügyét Balog Zoltán személyes ügyének tekintette. Nyíregyháza legszegényebb részén, a Huszár-telepen a Görögkatolikus Egyház nyitott újra egy iskolát, amit korábban éppen a hátrányos megkülönböztetés felszámolását célzó program keretében zártak be. A szegregált cigányiskola működése ellen Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított pert, és alacsonyabb szintű bíróságokon sorra nyertek is.

A képen a görögkatolikusok nyíregyházi iskolái - a belvárosi elit- és a telepi iskola látható. Fotó: RSK

Ezek az ítéletek azonban csak, ahogy ő fogalmazott, fokozták Balog Zoltán harci kedvét, aki önként jelentkezett tanúnak egy másodfokú tárgyaláson. A másodfokú ítélet 2014 februárjában volt, év végére pedig meg is született a módosító-indítvány, ami lehetőséget adott a miniszternek, hogy egy személyben ő maga döntsön arról, melyik iskola szegregálhat.

2015-ben pedig a Kúria, ellentmondva az első- és a másodfokú ítéleteknek, elutasította a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában, és az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme. A CFCF akkor jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz fognak fordulni.

Szintén a Bizottsághoz fordult a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, Jávor Benedek is, aki írásbeli kérdésében idézte fel, hogy Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, Balog Zoltán rendeleti lehetősége viszont ellentmond ennek.

Jávor arra volt kíváncsi, hogy az uniós irányelvekkel összhangban van-e Balog megoldása, azaz hogy nemzeti hatáskörben kivételeket állapítsanak meg a szegregációt tiltó szabályozás alól.

Az Európai Bizottság válaszolt is Jávornak, a válaszuk pedig már előre is vetítette a mostani kötelezettségszegési eljárás elindítását, hiszen világosan megmondtak, az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

Az EB ekkor jelezte is, hogy vizsgálatot indítanak azzal kapcsolatban, hogy Balog megoldása megfelel-e az uniós irányelveknek. A Népszabadság brüsszeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a vizsgálat során az Európai Bizottság illetékesei azt tapasztalták, hogy a magyar oktatási intézmény fenntartói mindent elkövettek, hogy a roma diákokat kiszorítsák a többségi iskolákból és azt sem értették, hogy a magyar állam miért nem szankcionálja a nyílt diszkrimináció eseteit.

A roma gyerekek szegregálása amúgy nem csak magyar sajátosság, hanem a régiónkban is jellemző eljárás, az Európai Unió hasonló ügyek miatt indított már kötelezettségszegési eljárást Csehország és Szlovákia ellen is.

A kormány szerint Brüsszel bosszút állt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.

Úgy fogalmaztak, hogy a procedúra nem más, mint bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázta a kormány.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat. Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, mert nem a bevándorlókra, hanem roma gyerekek oktatására fordítja a pénzt. A Fidesz reagálásában azt írta, az eljárás Brüsszel újabb politikai bosszúja azért, mert a kormány nemet mondott arra a brüsszeli kérésre, hogy az integrációs forrásokat a bevándorlókra fordítsa.

A kormány jól teszi, ha "egy fillért sem hajlandó elvenni a legrászorultabb magyar gyermekektől", és a nehéz sorban élő roma gyerekek felzárkóztatására fordítja a forrásokat.

Az egész országnak káros

Közleményt adott ki a szegregált oktatási eljárásokat a bíróságon megtámadó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). Ebben azt írják, üdvözölik az Európai Bizottság döntését a kötelezettségszegési eljárásról, mely a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult. Egyúttal sajnálatát fejezik ki, hogy a Magyar Kormány a CFCF egyetlen jobbító szándékú javaslatát és a problémákra pontosan rávilágítani kívánó figyelmeztetését sem vette komolyan.

Mint írják, "a Bizottság döntése egy hosszabb – több, mint egy éves – vizsgálatot követően született meg, amelynek során a Kormánnyal és civil szervezetekkel konzultálva elemezték, hogy a magyar jogszabályok és az arra épülő kormányzati döntések mennyiben vannak összhangban a faji alapú diszkriminációt- így az iskolai szegregációt is- tiltó uniós normával, a Faji Egyenlőségi Irányelvvel. A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a Kormány nem tudta biztosítani a Bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a Bizottságot.

A Bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az EMMI-vel szemben azért is, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak."

Majd így folytatják:

"Sajnálatos, hogy a Kormány szegregációt tűrő és nem egy esetben támogató politikája szégyenpadra ültette Magyarországot.A CFCF megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a Kormány sajtóközleményében a Bizottság által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát „válaszokat” adott. Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött közel 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára.

A romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - pedig a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk. Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő 2 hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira.

A Magyar Kormánynak ugyanis minden lehetősége és eszköze rendelkezésére állna ahhoz, hogy az iskolai szegregáció ellen hatékonyan és érdemben fel tudjon lépni, a szándékot pótolhatja a Bizottság által a Kormányra gyakorolt nyomás. A roma gyerekek szegregációja nem csak az azt elszenvedőknek káros, hanem az egész magyar társdalomra terheket ró, Magyarország nemzetközi megítélését és egyben versenyképességét rontja."

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt