Horgászcsalinak is ideális irtózatos lárva fejlődött ki egy győri gyerekorvos testében

ÁLLAT
2019 február 23., 14:31
photo_camera Ő nem a győri példány, csak egy illusztráció.

Egzotikus parazitákról jó dolog olvasni, ha nem a mi húsunkba fúródtak bele. Hanem például egy győri gyerekorvoséba, Várhegyi Csabáéba, aki január elején dzsungeltúrákkal színesített  kiránduláson járt Mexikóban és Belize-ben. 

Miután hazaért, a hátán vörös, gyulladt tályog keletkezett. Hiába tisztíttatta ki azt munkahelyén, a mosonmagyaróvári kórházban, a gyulladás nem múlt el, sőt egyre kellemetlenebbé vált, míg egy nap sportolás után lezuhanyozott és azt érezte, hogy feszül a hátsebe. Ekkor kérte meg partnerét, a pedagógus végzettségű Katalint, hogy nézze meg azt. 

A nő észrevette, hogy valami mozog benne, amit az orvos nem hitt el, mire a nő csipeszt ragadott és kihúzta a kifejezetten ígéretes horgászcsalinak kinéző, brutálisan bunkós fejű, izgő-mozgó, eleven légylárvát. Mint utóbb beazonosították, egy emberbagócsnak nevezett bögölyféle lárvájáról van szó, amit a bögöly túlbonyolított módszerrel juttat be az ember testébe: először eleven repülő rovarokat vagy kullancsokat kap el, majd rájuk ragasztja a petéit, hogy az emberre vagy más emlősökre rászálló hordozórovarról azok átjussanak a bőrünkre, majd gyorsan kikelve befúrják magukat a húsba. 

Az emberbagócslárva jó csali lehet, de begyűjtése nehézkes. Az ember belső szerveit nem támadja meg, így a gyerekorvos is vidáman élvezheti a kétperces hírnevét. A Kisaldöld cikkében az erős gyomrúak videón és fotón is megtekinthetik a nagyfejű latino csontkukacot. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.