Egzotikus parazitákról jó dolog olvasni, ha nem a mi húsunkba fúródtak bele. Hanem például egy győri gyerekorvoséba, Várhegyi Csabáéba, aki január elején dzsungeltúrákkal színesített  kiránduláson járt Mexikóban és Belize-ben. 

Miután hazaért, a hátán vörös, gyulladt tályog keletkezett. Hiába tisztíttatta ki azt munkahelyén, a mosonmagyaróvári kórházban, a gyulladás nem múlt el, sőt egyre kellemetlenebbé vált, míg egy nap sportolás után lezuhanyozott és azt érezte, hogy feszül a hátsebe. Ekkor kérte meg partnerét, a pedagógus végzettségű Katalint, hogy nézze meg azt. 

A nő észrevette, hogy valami mozog benne, amit az orvos nem hitt el, mire a nő csipeszt ragadott és kihúzta a kifejezetten ígéretes horgászcsalinak kinéző, brutálisan bunkós fejű, izgő-mozgó, eleven légylárvát. Mint utóbb beazonosították, egy emberbagócsnak nevezett bögölyféle lárvájáról van szó, amit a bögöly túlbonyolított módszerrel juttat be az ember testébe: először eleven repülő rovarokat vagy kullancsokat kap el, majd rájuk ragasztja a petéit, hogy az emberre vagy más emlősökre rászálló hordozórovarról azok átjussanak a bőrünkre, majd gyorsan kikelve befúrják magukat a húsba. 

Az emberbagócslárva jó csali lehet, de begyűjtése nehézkes. Az ember belső szerveit nem támadja meg, így a gyerekorvos is vidáman élvezheti a kétperces hírnevét. A Kisaldöld cikkében az erős gyomrúak videón és fotón is megtekinthetik a nagyfejű latino csontkukacot.