Nem látják jelét annak, hogy a magasabb szintű korrupciót is üldöznék Magyarországon

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült országjelentését, amiben összefoglalta, milyen területeken lát előrelépést az országban, illetve hol nincs fejlődés. 

A jelentés megállapítja, hogy az erős növekedés kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a kormány reformokat hajtson végre annak érdekében, hogy növelje a termelékenységet és megerősítse a növekedés alapjait, a gazdaság ellenállóképességét és a felzárkózást. Ugyanakkor a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Bizottság megítélése szerint ciklikus jellegű növekedési periódus csúcsához közelít, termelékenysége azonban még ezzel együtt is elmarad a krízis előtti szinttől, ami gátolja a jövedelmek konvergenciáját.  A Bizottság szerint a gazdaságpolitikának a túlfűtöttség elkerülése érdekében az ösztönzők leépítése, illetve szakképzéssel és oktatással a termelékenységet fokozó beruházások számára vonzó üzleti környezet megteremtése között kell egyensúlyoznia. 

A Bizottság továbbra is elvárja, hogy a kormány csökkentse a költségvetési hiányt a középtávú deficitcél felé, mert enélkül újra emelkedhet a bruttó adósságráta. A jelentés megállapítja azt is, hogy bár az elmúlt években a foglalkoztatottság növelése segített a jövedelmek felzárkózásában, de a termelékenység közben alig javult. és És mivel a munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kifogytak, a dolgozó korú népesség pedig öregszik, ezért termelékenység javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az életszínvonal az uniós átlaghoz közeledjen. 

Az autóipar kiemelkedő gazdasági jelentősége pedig kifejezetten erős kockázatot támaszt a növekedési kilátásokkal szemben a szakszervezeti akciók, továbbá a szabályozási és a technológiai környezet változása miatt.

Az előrelépések között említi a Bizottság, hogy a kormány úgy alakította az adórendszert, hogy több kisebb adónem eltűnt vagy összeolvadt másokkal. Közben tovább csökkent a közmunkában dolgozók száma, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatására is kedvezőbb adószabályok vonatkoznak, ami segít, hogy újabb tartalékok szabaduljanak fel a foglalkoztatottságban.

Mérsékelt sikert sikerült elérni abban, hogy csökkenjen  az átláthatatlan közbeszerzések száma. És azoknak az intézkedéseknek is csak korlátozott hatása volt, amiknek a fogyatékkal élő vagy roma gyerekek iskolai szegregációját kellett volna csökkenteniük.

Ugyanakkor nem voltak olyan intézkedések, amik csökkentették volna a korrupciót,  szolgáltatási szektor szabályozói környezete sem javult és a kormányzati döntéshozatal sem vált átláthatóbbá.Ha voltak intézkedések, azok leginkább a közigazgatás integritására koncentráltak, de annak nem látják jelét, hogy a magasabb szintű korrupciót üldözték volna. 

A jelentés megállapította, hogy a foglalkoztatottságban nagy a nemek közötti egyenlőség, amit részben azzal magyaráz, hogy nincs elég bölcsődei hely a 3 év alatt gyerekek elhelyezésére. És a korai iskolaelhagyók aránya is nőtt, pedig már korábban is magas volt a számuk. A társadalmi egyenlőtlenségek pedig leginkább az adórendszer és a szociális ellátás átalakítása miatt növekednek 2008 óta.