Saját magát akarta leszúrni - állítja az inárcsi családsegítő gyilkosa

Váratlanul mégsem hirdetett ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék az inárcsi családsegítő gyilkosának ügyében. Cs., a nyugdíjas exrendőr 2018 nyarán szúrta le a helyi családsegítő egyik munkatársát, miután lehetetlen élethelyzetbe került: hitele bedőlt, házát elvitte a végrehajtó, családjával nem volt hová menniük, felesége pedig vissza akart költözi a szüleihez a gyerekekkel.

A volt rendőr már az első tárgyalási napon beismerte a gyilkosságot, és elfogadta, hogy az ügyész 12 év börtönt kért rá.

“Szeretnék az áldozattal helyet cserélni” - mondta akkor. “Aki a törvényt tisztelte, az én voltam, hiszen azt tanultam, ez volt az életem, erre esküdtem fel. Mai napig sem hiszem, hogy ez megtörtént” - mondta a bíróság előtt. Tragédiának nevezte az esetet, amit szeretne jóvátenni, és ehhez segítséget kért.

A Budapest Környéki Törvényszék azért nem tudott ítéletet hirdetni az első tárgyalási napon, mert Cs.. összeesett a vallomása során.

Fotó: Albert Ákos/444

Vérnyomásproblémái voltak, és láthatóan megterhelte az is, hogy beszélnie kellett a történtekről. A tárgyalást hétfőn folytatták, úgy tűnt, nincs más hátra, mint hogy a bíró befejezi Cs. kikérdezését, meggyőződik arról, hogy a férfi érti, mit jelent számára a beismerés, és ítéletet hirdet.

De nem, nem ez történt, hanem kiderült, hogy teljesen másképp látja a történteket a bíró és Cs., a bíró pedig végül közölte, több okot is lát arra, hogy semmiképpen se ítélje el hétfőn a férfit, hiába ismerte be a gyilkosságot, és fogadta el a büntetést.

A bíró szerint kételyek merültek fel arra nézve, hogy a gyilkosság délelőttjén tényleg az történt-e, amit Cs. állít, sőt, arra nézve is, hogy a férfi egyáltalán beszámítható-e.

A férfi azt mondja, magát akarta leszúrni

A hatgyermekes férfi 2000-ben ment nyugdíjba a rendőrségtől, pár évvel azután, hogy összeházasodott a második feleségével, akitől három gyermeke született. A család 2002-ben költözött Inárcsra, devizahitelt vettek fel és felépítettek egy családi házat. 2008-ig minden rendben volt, amikor beütött a gazdasági válság, a törlesztőjük pedig olyan mértékben megemelkedett, hogy azt képtelenek voltak fizetni. Az anyagi bizonytalanság pedig szépen lassan felőrölte a családot (minderről itt olvashat bővebben)

A törlesztők elmaradása miatt végrehajtást indítottak ellenük, végül 2017-ben elárverezték a fejük fölül a lakást. Cs. ezután ment be az inárcsi önkormányzathoz segítséget kérni. A vádirat szerint a helyi családsegítő munkatárs többféle módon is próbált segíteni a családnak, de lakhatást hirtelenjében nem tudott intézni. Végül a férfi felesége úgy döntött, elköltözik a gyerekekkel a szüleihez. Az egykori rendőr ekkor egész éjjel járkált, végül reggel bement a családsegítőhöz, aki egyedül volt akkor az irodájában.

Az ügyészség nem bíbelődött azzal, hogy részletesen leírja, pontosan mi történt aznap az irodában, a férfi és a nő állítólag összeszólalkoztak, de az biztos, hogy a férfi egy ponton a mindig nála lévő bicskájával nyakon szúrta a nőt, aki belehalt a sérülésbe. A volt rendőr a szúrás után átment a hivatalba, közölte, hogy megölt valakit, és hívják a rendőrséget, majd megvárta a járőrt. Az előző tárgyaláson a férfi azt mondta, nem emlékszik rá, mi történt az irodában.

A világ legegyértelműbb ügyének tűnik első ránézésére, de amikor a bíró elkezdte részletesen kihallgatni Cs-t, hogy meggyőződjön róla, tényleg úgy történt-e minden, ahogy a vádirat és Cs. állítja, kiderült, hogy ez egyáltalán nem biztos.

Cs. ugyanis a bíró kérdéseire azt mondta, hogy a családsegítő fenyegetni kezdte a gyerekei elvételével, felemlegette, hogy korábban, amikor a felesége számára szerzett lakhatást, nem fizették rendesen a rezsit, kilátásba helyezte, hogy rájuk hívja a gyámügyet, majd végül hozzávágta a ügy iratait, hogy takarodjon az irodájából.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Cs szerint ő könyörgött a nőnek, hogy a gyerekeit ne bántsa, és ő volt az, aki összeszedegette a földre ledobott papírokat, végül pedig

elővette a kését - a kettő közül az egyiket, amelyeket mindig magánál tart - és maga felé fordította, hogy leszúrja saját magát.

Cs. szerint a nő ekkor felugrott, egymásnak estek, végül a kés valahogy a nő nyakába állt bele. “Megszédültem, nem emlékszem, mi történt, magas volt a vérnyomásom, erős nyomást éreztem a fejemben” - mondta Cs.

Felugrott és hirtelen a nyakába állt a kés? Úgy hogy két szúrás lett a nyakában? - kérdezte erre hitetlenkedve a bíró. A bíró végig kételkedve hallgatta Cs. beszámolóját, amikor pedig a férfi azt ecsetelte, hogy a nő megfenyegette a gyerekei elvételével, a bíró hangsúlyozta, hogy vigyázzon, ezzel kegyeleti jogot sért.

A meggyilkolt családsegítő ugyanis értelemszerűen nem tudja már megvédeni magát, így ebben az esetben különösen óvatosan kell eljárni.

Sőt, a bíró a tárgyalás során többször kihangsúlyozta, nehezen hiszi el, hogy a kollégái által a legmesszemenőbben hivatástudatosnak, alázatosnak és segítőkésznek leírt nő tényleg úgy reagált volna egy ügyfél gondjaira, hogy a képébe vágja a papírokat.

Ez pedig csak az első kétség volta a sorban, a bíró hangsúlyozta:

  • Cs. azt állítja, csak egyszer szúrt, míg a szakértői jelentés egyértelműen azt mondja, hogy két késszúrás történt.
  • Cs. azt állítja, nem látott vért, miközben a bíró szerint az iroda úszott a vérben, még másfél méterre a holttesttől is találtak vért.
  • Cs. ugyan azt mondta, mindig hord magánál két kést - egyet evéshez, a másikat sörnyitáshoz használja -, a bíró szerint ez mégis nehezen hihető, ezt azért rajta kívül valaki másnak is igazolnia kellene.
  • Cs azt mondta a rendőrségi vallomásában, a véres kést a papírokkal együtt a konvektorra tette, most azonban már azt állította, hogy a kést a gyilkosság után pontosan ráhelyezte az asztalon fekvő papírjai tetejére.

“ Az ember ezt úgy is értelmezhetné, hozzám vágta a papírokat, itt a kés” - mondta a bíró. “Nem, nem” - mondta erre Cs.

Ha szabadlábon lenne, tartani kéne tőle, hogy saját maga ellen fordul

A bíró végül azt mondta,nem hirdet ítéletet, ugyanis súlyos ellentmondások merültek fel, és most nem csak a férfi vallomására gondolt, hanem az elmeállapotára is.

A bíró szerint ugyanis az elmeorvosi szakértő és a pszichológus szakértő véleménye között is ellentmondás van. Előbbi szerint Cs. beszámítható volt a gyilkosság idején, utóbbinak azonban ennél árnyaltabb a véleménye:

A pszichológus azt írta Cs-ről, jellemző rá egyfajta felelősségelhárítási attitűd, depresszív szorongás, labilis személyiség, illetve hajlamos arra is, hogy frusztrált lelkiállapotban inadekvát módon viselkedjen.

“Ha szabadlábon lenne, tartani kellene attól, hogy mások vagy maga ellen fordul” - idézte a véleményt a bíró. A bíró szerint ezek a viselkedésformák már a férfi védekezése során is láthatók voltak.

Miért fordul valaki egy ügyintéző ellen? A hasonló esetekben - amikor felmerül a lehetőség, hogy egy szülő elveszíti a gyerekeit - az elkövetők inkább a családjuk ellen fordulnak. Ezért történt az, hogy amikor a gyámhatóságnál megtudták, hogy Cs. ölt, rögtön a családi házhoz rohantak megnézni, hogy a család egészséges-e.

A bíró szerint az is furcsa, ahogy a férfi lereagál bizonyos helyzeteket. Cs. azzal magyarázta, hogy nem emlékszik a gyilkosság pillanatára, hogy leesett a vérnyomása, mert nem szedte be a gyógyszereit.

Miért nem szedte be a gyógyszereit?

Mert nem volt rá pénzük - mondta Cs. De miért? Mert a fia kerékpárjára kellett bicikli-alkatrészt venniük. Erre a bíró felvonta a szemöldökét, mondván, hogy a gyógyszer fontosabb, ennyire valaki nem lehet önfeláldozó, miért? Mert szeretem a gyerekeimet - mondta Cs. sírva.

A bíró szerint nem egyértelmű, mennyire beszámítható a férfi, sőt, az sem, hogy ez egy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság volt-e, vagy Cs. már otthon, előző este kitervelte, amikor a felesége szerint egész éjszaka járkált a házban. “Tárgyaltam már indulati bűncselekményeket, azok a sérülések nem így néztek ki” - mondta a bíró. Itt két, nyakba szűrt, a verőeret átmetsző sérülés történt, míg indulati bűncselekményeknél az elkövetők a bíró szerint általában kaszabolnak.

Ezek mind fontosak, hiszen ha a férfi nem beszámítható, az enyhítő körülmény, de ha előre kitervelte a gyilkosságot, az súlyosbító tényező.

Mindezek miatt a bíró nem fogadta el Cs. vallomását, és nem küldte 12 évre fegyházba a volt rendőrt. Helyette tárgyalást rendelt el, ahol szakértők és tanúk meghallgatásával ki fogják deríteni, mi történt 2018 nyarán azokban a napokban Inárcson.

Ez hétfőn már meg is kezdődött, több tanút kis kihallgattak, köztük azt a hivatalnokot, akihez Cs. odament feljelenteni magát a gyilkosság után.

"Megöltem valakit, hívja a rendőrséget" - mondta neki, majd a kislányáról kezdett el beszélni.

Hangsúlyozta, hogy a kollégája a szívén viselte minden környékbeli család sorsát, de Cs-nek többen is próbáltak segíteni. A kollégája, ő is, sőt a polgármester is érdeklődött a településne albérletek után, ahová esetleg mehetnének. Átmeneti otthonokat is felhívtak, szerinte folyamatosan azon voltak, hogy ez a család egyben maradjon. Cs. egy volt polgárőr kollégája pedig azt mondta, a férfi korábban beszélt neki arról, annyi a gondja, hogy már az öngyilkosság is megfordult a fejében.