A környezet- és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során az új, integrált szervezetrendszerben sem rendelheti alá a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szempontoknak, ez alkotmányos követelmény, mondta ki csütörtökön közzétett határozatában az Alkotmánybíróság. Az Ab 52 ellenzéki képviselő indítványára foglalkozott a közigazgatási szervezetrendszer átalakításával, mert szerintük az új szabályozás felszámolta a környezethasználat engedélyezéséhez kapcsolódó garanciákat.

Az Ab részben egyetértett a beadvánnyal, megállapításuk szerint mulasztásos alkotmánysértés történt, mert az új szabályok nem írják elő, hogy a hatóság határozata rendelkező részében tegyen megállapítást az adott ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

Ugyanakkor az Ab szerint az alaptörvény továbbra is garantálja, hogy az állam nem csökkentheti a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét, kivéve, ha az más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. De még ezekben az esetekben sem lehet aránytalanul csökkenteni a védelem szintjét.

Ugyanakkor a testület arra jutott, hogy a környezetvédelmi hatóságok beolvasztása a kormányhivatalokba önmagában nem minősül visszalépésnek a környezetvédelem védett szintjétől, amennyiben a hatósági hatáskőr címzettje, a kormánymegbízott vagy a járási hivatal vezetője a döntéshozatal, környezethasználati engedélyezés során a környezetvédelmi szempontokat nem rendeli más ágazati érdekek alá.

De megjegyzik, hogy a környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskör gyakorlása csak akkor felel meg az alaptörvényekben foglaltaknak, akkor válik kontrollálhatóvá, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban. Mivel ilyen előírás nincs a jogszabályban, az Ab idén június 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy jogalkotási feladatainak eleget tegyen. (Via MTI)