Pusztítja a környezetet a magánrepülőzés, mégis egyre inkább terjed a leggazdagabbak között

A magánrepülő-iparágat komolyan megcsapta a 2008-as válság, az elmúlt években viszont ismét hatalmas növekedést produkál ez a szektor: milliárdosok és cégvezetők kisgépei adják egymásnak a kifutópályákat a világ forgalmasabb repterein. 

Olyan mértékű a fellendülés, hogy már a világ egyik legbefolyásosabb gazdasági lapja is kikelt ellene: az Economist két okot is felsorakoztatott, amiért a leggazdagabbak magánrepülőzése problémás szerintük. Egyrészt rendkívül környezetszennyező, másrészt pedig nem ritkán felháborító mértékben támogatott. 

Kezdjük a másodikkal: a szolgáltatás megerősödésnek oka lehet éppen az is, hogy meglepően könnyű rá adókedvezményeket szerezni. Az európai cégek például jelentősebb vagyonadó befizetése nélkül szerezhetik be a magángépeiket, ha az Ír-tengereken fekvő Mann szigeten keresztül intézik a tranzakciót. Ennek a konstrukciónak köszönhetően 2011 óta legalább 200 magángép érkezett az EU-ba, melyek összesen egymilliárd dollárnyi adókiesést jelenthettek. 

Az Egyesült Államokban pedig Donald Trump nagyszabású, a leggazdagabbaknak segítő "adóreformja" enyhítette a magángép-tartás feltételeit: magánszemélyek és vállalatok is leírhatják a gép akár teljes költségét az adóalapjukból, a vállalatok pedig a fenntartás költségének jelentős részét a társasági adójukból. 

Közben pedig születtek olyan elemzések, melyek szerint tévhit az az állítás, hogy egy vállalatnak megéri fenntartani magángépet a vezetőség számára, mivel így az igazgatók gyorsabban és hatékonyabban tudnak ügyeket intézni. A brit lap idéz egy kutatást, mely szerint a vállalatvezetők inkább hajlamosak olyan helyekre repülni, ahol síparadicsomok vagy nyaralók vannak, ennek vállalati biztosítása pedig pénzkidobás a részvényesek számára. 

Egy friss felmérés szerint az olyan cégeknél, ahol engedélyezik az ilyen repülőutakat, négy százalékkal kisebb osztalékot fizetnek, mint ott, ahol nem. És szintén e, a cikkben idézett kutatás akadt összefüggés aközött is, hogy az ilyen, a részvényesek által fizetett utakat igénybe vevő vezetők inkább követtek el csalásokat. 

A másik, még nagyobb probléma pedig környezeti: egy Párizs és London között félházzal repülő magángép egy utasra lebontva tízszer annyi káros anyagot bocsát ki, mint egy ugyanott közlekedő menetrend szerinti járat. Melyekről szintén tudni, hogy mennyire környezetszennyezőek. Az pedig, hogy hamarosan visszatérhetnek a szuperszonikus gépek, csak tovább ronthat a helyzeten. 

Ráadásul ezeket a kibocsátásokat alig szabályozza valami: a repülés nem volt témája a párizsi klímaegyezménynek, és a magángépek többsége nem érintett a legtöbb nagy légitársaságot magába foglaló, a szén-dioxid-kibocsátás miatt kvótavásárlást előíró egyezménynek, a CORSIA-nak. Az Economist által közölt kutatások szerint ha minden így marad, 2050-ben a magángépek tehetik majd ki az amerikai károsanyag-kibocsátásnak a 4 százalékát, szemben a mai 0,9 százalékkal. 

Mint a lap fogalmaz, minden légi közlekedés rossz a környezetnek, de a magángépek mértéküket tekintve még pusztítóbbak, ezért adókedvezményekkel segíteni semmiképp nem lehet indokolható. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.