A Politico cikke szerint a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) megtalálta azt a témát, amivel feltüzelné szavazótáborának jobbra hajló részét az idei választásokra. Lengyelországban idén ugyanis az EP-választások mellett országos választások is lesznek, a PiS pedig most a melegkártyát húzta elő.
A lap elemzése szerint ez a téma nemcsak az ország mély megosztottságára játszik rá, de az ellenzéket is megoszthatja majd.
A kérdést nem a PiS hozta most épp be a lengyel közbeszédbe: múlt hónapban Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski közzétett egy 12 pontból álló listát, mellyel a város az LMBT-emberek jogait kívánja megvédeni. Olyan kérdésekről van szó, minthogy a főváros szállót hoz létre azoknak a meleg fiataloknak, akiket a szexuális orientációjuk miatt dobtak ki otthonról a szüleik, vagy például, hogy a WHO ajánlásai alapján összeállított szexuális felvilágosító órákat szerveznek a varsói iskolákba.
Több se kellett a PiS vezetőjének, Jarosław Kaczyńskinek, aki egy szombati pártrendezvényen már hatalmas veszélyről beszélt: szerinte ugyanis a családok, sőt, a gyerekek elleni támadás indult meg. Az országot valójában irányító Kaczyński felhívására csatába szálltak a párt erős emberei, Krystyna Pawłowicz például arról írt Twitteren, hogy 'MEG KELL NYERNÜNK ezt a kultúrharcot'.
Elítélte Trzaskowski 12 pontját az országban rendkívül befolyásos katolikus egyház is: a püspökök által jegyzett levél mély aggodalmát fejezte ki a WHO-alapelvek beemelése ellen, mivel ez szembemegy a szülők alkotmányos jogával szerintük, azaz hogy mindenki a saját hite szerint nevelhesse gyermekét.
Szintén kikelt a terv ellen a kormány által kinevezett gyermekjogi ombudsman, aki szerint ezek az alapelvek egy szűk társadalmi csoport által osztott ideológiát akarnak rákényszeríteni minden szülőre. Trzaskowski reagált az ombudsman szavaira, és azt mondta, szerinte helyesebb volna, ha inkább azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akiket üldöznek, és akik öngyilkosságot követnek el az egyre terjedő intolerancia miatt.
Mint a Politico megjegyzi, a melegekkel szembeni kultúrharc elindítása járhat előnyökkel a PiS számára: ez bebetonozhatja a párt támogatottságát a jobboldalon, hasonlóan ahhoz, ahogy 2015-ben az idegenellenesség játszott a párt kezére. 2015-ben viszont a párt bőkezű szociális támogatásokat is belengetett, amire ugyan idén is van már kísérlet, most viszont kevesebb pénz áll rendelkezésre, így a kultúrharcos témák még fontosabbak lehetnek.
A téma ráadásul megoszthatja az ellenzéket is, amely az EP-választásokra egy elsősorban a PiS ellen összeálló koalícióként készül. Ennek a koalíciónak legnagyobb pártja a Polgári Platform, amely 2007 és 2015 között irányította az országot. A pártot akkor Donald Tusk vezette, és hatalmon nem foglalkoztak a melegügyi kérdésekkel, a bejegyzett élettársi kapcsolat elismerése sem került napirendre.
A 2015-ös vereség után aztán a párt egyre inkább a társadalmi kérdések felé fordult, ami jól sült el a nagyvárosokban, ahol jellemzően liberálisabb irányba szavaznak az emberek. Időközben megjelent a színen a Tavasz párt is, amit egy nyíltan meleg egykori képviselő, Robert Biedroń vezet. Közben egy frissebb közvélemény-kutatásból azt is látni, hogy a lengyel társadalom egyre elfogadóbb az LMBT-kérdések felé: egy múlt hónapban közölt kutatás eredménye szerint a társadalom 56 százaléka támogatja a bejegyzett élettársi kapcsolat biztosítását, míg 41 százalék a melegházasság intézményét is. Ez rekord méretű támogatása e két kérdésnek az országban.
Ugyanakkor a lengyel társadalomban még mindig nagyon erősek a konzervatív és vallásos meggyőződések, és ez a most indított front sokakat lökhet a PiS felé az elemzés szerint. Egy egykori jobboldali politikus, Roman Giertych, aki ma már a Polgári Platform több tagjának ügyvédje, például szörnyű hibának nevezte, hogy Trzaskowski közzétette a 12 pontját. Szerinte a PiS körüli botrányok kezdték átütni a közvélemény ingerküszöbét, erre Varsó polgármestere bedobta ezt a témát, és a PiS rögtön lecsapott rá.
Trzaskowski elmondása szerint ő továbbra is úgy látja, hogy nem követett el hibát. Mint Facebook-oldalára kiírta, az elmúlt napokban többet felkeresték azzal, hogy miért kellett ezt csinálnia, ennyire elszámolta-e magát, mire ő azt válaszolja, hogy nem, nem számított ki semmit, csak egyszerűen hisz abban, hogy ezt kellett tennie.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.