„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át Döbrentei Kornél József Attila-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére” – olvasható a mai kormányzati sajtóközleményben.
Döbrentei Kornél nevét akkor ismerte meg a szélesebb közvélemény, amikor beszédet mondott a Tilos Rádió elleni tüntetésen 2004-ben, és felszólalt „a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen”, illetve
„A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk a valódi – vezényelnek.”
A beszédben elhangzott: „Nem mindig ott van a sír, melyben egy nemzet süllyed el, ahol ássák. Nálunk ez, ahol állítólag árkokat temetnek, miközben keresztfákat döntenek ki, kivált igaz. A temetőszolgákat máshonnan igazgatják. Onnan, ahová a madár is kéken jár (micsoda madár!), de az nem a boldogság kék madara...”
Az ezt követő eseményeket Kertész Imre így foglalta össze a német közönségnek a Zeitban: „Miután a Magyar Írószövetség nem határolódott el egyik tagjának, Döbrentei Kornélnak antiszemita nyilatkozatától, ezért a mai napig 160 író, köztük Nádas Péter, Szabó Magda, Esterházy Péter és Konrád György – hogy csak néhány ismert nevet említsünk – kilépett a szervezetből.” A Nobel-díjas író a Magyar Nemzet akkori szemléje szerint ehhez hozzátette:
„Egy régi, klasszikus, ostoba, rossz és végül Auschwitzba torkolló antiszemitizmus ez”.
Döbrentei Kornél munkásságából a Szombat egy másik gondolatmenetet is kiemelt. Még a Tilos Rádiónál mondott beszéd előtt nyilatkozta ezeket az író a Vasárnapi Újságnak:
A 2014-es Nemzeti Összetartozás Napján a Budavári Önkormányzat felkérésére Döbrentei Kornél tartott ünnepi szónoklatot a kivezényelt iskolásoknak. Ebben kifejtette:
„Valakik, én tudom, hogy kik, Hitler – aki szintén nem volt ministránsgyerek, igaz, heti bérmálkozó sem – agyonemlegetésével feledtetni akarták a Generalissimus világpusztító terveit, cselekedeteit.”
A Népszabadság tudósítója a helyszínen rákérdezett Nagy Gábor Tamás fideszes polgármesternél, hogy vajon kik lehetnek azok, akik Hitler agyonemlegetésével kívánják elbagatellizálni a sztálinizmus rémtetteit, amire a polgármester azt válaszolta, hogy „nem kell mindent megfejteni".
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.