• Kiadta éves emberi jogi jelentését Magyarországról az amerikai külügyminisztérium.
• Eszerint Magyarország alapvetően még mindig többpárti parlamenti demokrácia rendszeres választásokkal;
• választásokkal, amelyek nem minden tekintetben felelnek meg a demokratikus normáknak;
• például azért, mert a kormány korlátlan költéseivel a kormányzó párt kampányát támogatja, a kettő gyakorlatilag szétválaszthatatlan.
• Emellett is vannak problémák, például a rágalmazási perek, amivel a sajtót próbálják elhallgattatni, a civil szervezetek működését korlátozó lépések, illetve az átláthatatlan közbeszerzések és az azok által lehetővé tett korrupció.

Kezdjük a jó hírrel: az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése (.pdf) szerint2018-ban egy magyar állampolgárt sem gyilkoltatott meg vagy tüntetett el önkényesen a magyar kormány.Ezt már a jelentés első oldalán tisztázzák. Sajnos a további oldalakon már kicsit komorul a kép. Rögtön a következőn már arról van szó, hogy kínzásokban, más kegyetlen, embertelen vagy megalázó elbánásban viszont igenis részesítette polgárait a magyar állam. Mi több, a témával foglalkozó civil szervezetek beszámolói alapján az ilyen erőszakos hatósági fellépések kivizsgálása gyakran elégtelen, a bíróságra eljutó ügyekben nagyon alacsony az ügyészség sikerrátája, az elítélt rendőröket pedig sok esetben szinte automatikusan mentesítik, így akár folytathatják is rendőri pályájukat.

Nem ez az egyetlen probléma a jelentés szerint a magyar igazságszolgáltatással. A börtönök még mindig túltelítettek és rossz állapotúak, bár a jelentésben azt is megjegyzik, hogy 2017-ben 131 százalékról 129 százalékra csökkent a börtönök telítettsége. Külön is problémaként emeli ki a jelentés azt a gyakorlatot, hogy a mentális vagy pszichiátriai betegségekben szenvedő fiatalkorú elítélteket elkülönítik, sértve ezzel alapvető jogaikat.

Kormányzati nyomás a bíróságokon

Bajokat véltek felfedezni a bíróságokkal is. Ugyan az alkotmány és a törvények megteremtik a független bíráskodás lehetőségét, az amerikai külügy jelentése szerint kaptak olyan üzeneteket is, amelyek szerint a kormánytagok politikai nyomást gyakoroltak a bíróságokra. Külön is megemlítik azt, amikor Orbán "intellektuálisan alkalmatlannak nevezte a Kúria egyes bíráit, amikor a testület nem neki tetsző döntést hozott. Hosszasan foglalkoznak a közigazgatási bíróságok felállításával is, kiemelve, hogy annak bíráit maga az igazságügyi miniszter jelölheti ki. És megemlítik azt is, hogy az aktuális törvények szerint a legfőbb ügyész akár korlátlan ideig is hivatalban maradhat, amennyiben a parlament nem tudja kétharmados többséggel megválasztani az utódját.

A jelentésben emellett megemlítik azt is, hogy a magyar törvények lehetőséget adnak a hatóságoknak bírói engedély nélküli titkos megfigyelésekre is, pedig ezt már 2016-ban a magánélethez való jog megsértésének minősítette.

A jelentés szólás- és sajtószabadságról szóló része meglepően megengedően értékeli a magyar nyilvánosság helyzetét. Azt ugyan megjegyzik, hogy bár erőszakos, testi vagy jogi zaklatásnak nincsenek kitéve az újságírók, a kormányzat tagjai és a kormánypárti média rendszeresen idegen ügynöközi, sorosbérencezi a független újságírókat.

Ugyanakkor külön kitérnek arra, hogy a magyar jogszabályok alapján az újságírókat azért is felelősségre vonhatják, ha amúgy hitelesen közlik egy esemény felszólalóját, de az rágalmazást követ el. És arra is, hogy a közszereplők és köztisztviselők előszeretettel indítanak rágalmazási pereket a nekik nem tetsző cikkeket jegyző újságírók ellen.

Az tanszabadság ügyében két témával foglalkoznak kiemelten: a CEU működését ellehetetlenítő törvénnyel és a társadalmi nemek tanulmánya szakok megszüntetésével.

Akadályozzák a civil szervezetek működését

Problémásnak tartják az egyik legfontosabb demokratikus szabadságjog, az egyesülési jog helyzetét is. Külön is megemlítik az Auróra történetét, a fővárosi szórakozóhelyét, aminek a működését a VIII. kerület önkormányzata minden eszközt bevetve próbál megakadályozni. Megemlítik azt is, hogy Pécs város önkormányzata rendeletben szólította fel a helyi magánszemélyeket, cégeket és intézményeket, hogy ne biztosítsanak helyet az Emberség Erejével Alapítványnak, mert azt Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) támogatja. Azt is megjegyzik később, hogy az OSF 2018-ban az ellenséges közegre hivatkozva el is hagyta az országot.

Itt tárgyalják az egyháztörvényt is, amelyet a republikánus és az előző demokrata kormány is kifogásolt. Megjegyzik, hogy a bírálatok hatására a kormány ugyan lazította a vallási közösségek bejegyzésének szabályait, de a korábban egyházként élvezett jogaikat nem adta vissza ezeknek a szervezeteknek, és hogy 2012, a törvény elfogadása óta nem jegyeztek be új egyházat Magyarországon.

Kegyetlenül bánnak a menekültekkel

A szabad mozgás és a menekültek kérdésében nagyon komoly aggodalmakat fogalmaz meg a jelentés. Egyrészt jelzik, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság is bírálta már a magyar kormányt azért, ahogy a menekültekkel, állam nélküli személyekkel és általában a vándorlókkal bánik:

• hogy erőszakkal visszatoloncolja Szerbiába a menedékkérőket arra hivatkozva, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország, bár nincs is kiépült ellátórendszere;
• hogy a menedékkérőket elzárva tartja;
• hogy 2018 július 1. óta gyakorlatilag nem is tárgyalják érdemben a menedékkérelmeket;
• hogy a magyar kormány a kérvényük elutasítását megfellebbező menedékkérők ellátását már annyira nem érezte feladatának, hogy még az étkeztetésüket is megtagadta;
• hogy az illegális bevándorlást támogató szervezetek fogalmának megteremtésével és tevékenységük kriminalizálásával legitim civil szervezetek működését hátráltatják;

A legmegrázóbb részlet talán mégis az, amiben felvázolják, hogyan gondoskodott a magyar állam a gyakran háborús övezetekből menekülő, traumatizált, sérült emberek pszichiátriai ellátásáról:a jelentés szerint 2017 novemberétől 2018 júniusáig mindössze egy pszichológus mindössze heti hat órában foglalkozott a rászorulókkal. Már ha azok történetesen beszéltek magyarul, mert tolmácsot nem biztosított az állam. Június óta ez változott, a pszichológus igényelhet tolmácsot a heti egy alkalommal, amikor felkeresi a két tranzitzónát.

Alulreprezentált nők, szegregált romák,

A magyar választási rendszerrel kapcsolatban megjegyzik, hogy azon papíron biztosított a szabad részvétel, de idézik az EBESZ megfigyelőinek észrevételeit is a 2018-as választásokról. Márpedig az EBESZ szerint a választás lebonyolítása nem állt összhangban az EBESZ-ben vállalt kötelezettségekkel, keveredtek a kormányzati költések a kormányzó párt kampányköltéseivel, mindez pedig korlátozta az ellenzék lehetőségét, hogy egyenlő eséllyel induljon a választáson. Kiemelik a kamupártok problémáját is, jelezve, hogy bár sok körzetben rengeteg jelölt indult, ezek nagy része még csak nem is kampányolt. Jobb esetben csak a kampánytámogatást akarhatták megszerezni, de szorosabb körzetekben ez az eredményt is befolyásolhatta, áll a jelentésben.

A jelentés szerint a nők és a kisebbségek részvétele törvényileg garantált a választásokon, de ettől még a nők nagyon is alulreprezentáltak a közéletben.

A gyerekjogok helyzetével kapcsolatban a roma gyerekek szegregációját emeli ki problémaként az amerikai külügy, megemlítve az alapítványi iskolás trükközést és azt a szégyenletes magyar gyakorlatot, hogy a roma gyerekeket mentális betegként diagnosztizálják, hogy aztán kisegítő iskolákban szeparálhassák el őket a többségi lakossághoz tartozó diákoktól. A jelentés ennek eredményeit is vázolja: míg a többségi népességhez tartozó diákok 75, a roma diákoknak már csupán 24 százaléka fejezi be a középiskolát, egyetemre pedig csak a roma tanulók 5 százaléka jut be, szemben a magyar tanulók 35 százalékával. Ehhez a hozzájuk eljuttatott jelentések szerint nagyban hozzájárul a tankötelezettség 16 évre csökkentése is.

A romák helyzetével kapcsolatban megjegyzik azt is, hogy milyen elutasító velük szemben a magyar társadalom. A Pew research 2017-es felméréséből idézett adataik szerint a magyarok 54 százaléka nem szeretne roma családtagot, 44 százaléka roma szomszédot, 27 százalékuk pedig egyáltalán nem szeretne roma állampolgárokat sem.

A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak ügyében pedig megjegyzik, hogy az emberkereskedelem áldozataként szexmunkára kényszerített fiatalkorúak ellen gyakran indítanak szabálysértési eljárást, pedig őket áldozatnak kéne tekinteni.

Korrupció és elnyomott munkások

Korrupció ügyében a jelentés az Európai Bizottság és az OLAF megállapításaira hagyatkozva jelzi, hogy rendszerszintű probléma a korrupció, átláthatatlanok a közbeszerzések, és nem nagyon történik előrelépés az ügyben. Külön is megemlítik, hogy miután az OLAF hét uniós finanszírozású ügyben is visszásságokat talált, a magyar ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. 

A jelentés záró fejezete a munkaügyekkel foglalkozik. Itt kiemelik, hogy ugyan törvényileg biztosított a munkavállalók joga a szervezkedésre, szakszervezet alapítására, de a sztrájkjog már nagyon korlátozott. Bizonyos munkavállalók - egészségügyi dolgozók, rendfenntartók, stb. - egyáltalán nem sztrájkolhatnak, a közérdekűnek minősített munkát végzők, mint például a tanárok, tömegközlekedésben dolgozók pedig csak akkor sztrájkolhatnak, ha előtte megegyeznek a minimálisan szükséges szolgáltatások biztosításáról. Csakhogy ebben van egy nagyon komoly trükk: az, hogy mi minősül minimálisan szükséges szolgáltatásnak, azt a bíróságok határozhatják meg, ám azok rendre visszautasítják, hogy döntsenek ezekben az ügyekben, gyakorlatilag ellehetetlenítve a sztrájkokat.

A jelentés szerint a magyar állam sem a kollektív szerződésekre és a szakszervezetekre vonatkozó szabályok, sem a munkahelyi diszkrimináció ellen nem lép fel hatékonyan.