A még éppen meglévő tejfogai alapján tudták meghatározni a régészek annak a kisgyereknek az életkorát, akinek a maradványait egy, a bronzkorra datált gödör alján találták meg Bácsbokod határában.

A régészek a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteren végeztek megelőző régészeti feltárást.

A legmélyebb, bronzkori réteg néhány sekély gödröt jelent, melyekből főként apró, kézzel formált kerámiatöredékek, illetve nagy mennyiségű állatcsont került még elő. A csontváz helyzete alapján a kutatók szerint az 5-6 éves gyermeket nem eltemették: hason fekvő teste teljesen hozzá volt simulva a gödör falához.

A területen három másik korból is kerültek elő leletek: egy szarmata és egy Árpád-kori település részletei mellett ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leleteket is találtak.

A szarmata korból, az i. sz. 2-3 századból egy földbe mélyített épület és kültéri kemencék maradványai kerültek elő.

Az Árpád-kórból gabonatároló vermek, földbe mélyített, boltozatos kemencékkel épített épületek nyomaira bukkantak. 1880-ban a jelenlegi ásatás helyétől északra Árpád-kori temetőt tártak fel, akkor azt feltételezték, hogy a település attól délre lehetett. Most talán ennek a nyomait találták meg. Az okleveles adatok alapján ugyan némileg keletebbre tehető az Árpád-kori Bokod falu, de elképzelhető, hogy ezúttal a település egyik szélét fedezték fel.

Lukács Nikoletta ásatásvezető régész elmondása szerint a környéken ezek az első Árpád-kori leletek, amelyek településre utalnak.

A feltárás legfontosabb korszaka a török kori. Lukács tájékoztatása szerint két, nagyméretű, földbe mélyített épület került elő, amelyeknek jól rekonstruálható majd a szerkezetük. Jól megfigyelhetőek rajtuk a bejáratok, a tetőtartó fák helyei, és mindkettő közepén egy-egy magasított sütőfelületű kemence. A sok fémtárgy - főként szerszámok vasalásai, mezőgazdasági eszközök - mind arra utalnak, hogy az épületek valamikor műhelyek lehettek.

Az egyik épületből egy a rácokhoz köthető ezüst pecsétgyűrű is előkerült, de találtak balkáni eredetű kerámiákat is. Ez Lukács szerint azért különleges, mert rác temetőket korábban ugyan már találtak Magyarországon, több palánkvár is előkerült, ahol felfedezhetőek voltak nyomaik, és az írásos forrásokban is szerepelnek, de ilyen egyszerű, falusias környezetben még nem találtak hozzájuk köthető leleteket korábban. (Via MTI)