Add ide a 12 éves lányod, megkeresi a tartozásod

A testüket áruló gyerekek többségét saját rokonaik, ismerőseik küldik az utcára, és ez ellen a jelenlegi jogi környezetben a gyermekvédelem sem sokat tehet. Hétfőn három szakember beszélt az ELTE rendezvényén arról, hogyan válik egy gyerek emberkereskedelem áldozatává, és hogy miért a 14 éves, fogyatékos gyerekprostituáltat bünteti meg a rendőr, miközben szabadon elsétálhat az, aki kihasználta. Az emberkereskedelem áldozatait nehéz kimenekíteni ebből a csapdából, esélyt számukra a védett házak, a zárt intézmények és a bizalmukat elnyerni képes gondozók jelentenenek.

Általában saját rokonuk, ismerősük futtatja őket

A mélyszegénységben élők, a szerhasználók és korábban maguk is áldozattá vált szülők gyerekei a legveszélyeztetettebbek - ebben nagyjából egyetértettek a beszélgetés vendégei. De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni küzdelem programvezetőjének tapasztalatai szerint általában a szegénység, a kilátástalanság sodorja a gyerekeket a prostitúció felé, futtatóik gyakran saját szüleik, közvetlen rokonságuk. Van, hogy egyszerűen ez a családi minta, már az áldozat anyja és nővére is így keresett pénzt, és a gyerek úgy érzi, egyszerűen most ő következik a sorban. De Coll szerint az sem ritka, hogy a legszegényebbek akkora tartozást halmoznak fel a helyi uzsorás felé, hogy végül cserébe adják oda lányukat, hogy az ledolgozza tartozásukat. „Add ide a lányod, megkeresi a tartozásod” - szemléltette De Coll, hogyan kell elképzelni egy élő ember adásvételét. Amikor arról beszélünk, hogy eladják a gyereküket, nem kell nagy összegekre gondolni. B. Aczél Anna gyermekvédelmi szakértő évtizedek óta ismeri a problémát, az általa vezetett rákospalotai intézmény lakói közül rengetegen váltak az emberkereskedelem áldozatává. Arról, hogy hogyan kell elképzelni a modernkori rabszolgaságot, remek példával szolgált: a gyermekotthon egyik lakója, egy kislány, akit korábban többször is adtak-vettek, azt kérdezte tőle, szerinte ér-e ő egyáltalán annyit, amennyit kifizettek érte. Az ár húszezer forint volt. Az intézetekbe kerülő gyerekek egy részét már azelőtt kizsákmányolják, hogy gyermekotthonba kerülnének, egy részük pedig az intézmény lakójaként válik áldozattá. B. Aczél Anna szerint tény, hogy az intézményrendszer nem jó, de eggyel jobb, mintha a gyereket saját nagybácsija erőszakolja meg, vagy a saját anyja küldi az utcára. 

Nem választás kérdése

A prostitúció szó használata gyerekek esetében különösen viszolyogtató, de így került be a köznyelvbe. A szakértők szerint aligha van olyan gyerek, aki saját akaratából, derűs szívvel adná a testét idegeneknek, így esetükben - ahogy a felnőtt, kizsákmányolt nők többségének esetében is - mindenképpen emberkereskedelemről van szó. A prostitúció megítélése jogi értelemben hazánkban is megváltozott a közelmúltban, és a nemzetközi jogi környezethez alkalmazkodva az ilyen ügyeket nálunk is emberkereskedelemként kezelik majd. A nemzetközi egyezményekkel összhangban tavaly megjelent egy legfőbb ügyészségi iránymutatás, eszerint emberkereskedelemnek minősül minden olyan eset, melyben a kiszolgáltatott helyzetben lévő prostituáltat kizsákmányolják, eladják, elcserélik, elrejtik. Az első pontja szerint átminősítenék a kerítés kiskorúak sérelmére elkövetett minősített esetének bűntettét emberkereskedelem bűntettének minősített eseteire, ezeknek sokkal súlyosabb a büntetési tételük is. Az Index egy olyan, már öt éve húzódó ügyről írt, melyet épp emiatt az állásfoglalás alapján kezdenek újra a legelejétől. 

Egy fiatal prostituált a kolumbiai Medellínben. Világszerte 40,3 millióra tehető az emberkereskedelem áldozatainak száma.Fotó: ROBIN UTRECHT/Robin Utrecht/AFP

A gyermekotthon előtt várja a strici, és nincs mit tenni

Vaskuti Gergely ugyanakkor nem festett túl fényes képet a jövőről. Az éppen a gyerekek személyi szabadságát védő törvény miatt az intézmények többsége akkor sem zárhatja be őket, ha ezzel őket védenék. Amikor a gyerek, élve törvényes jogaival, ideiglenesen, pár napra elhagyja az intézményt, ki van szolgáltatva azoknak az embereknek, akik kizsákmányolják. Amíg nem követnek el bűncselekményt, nem lehet visszatartani őket. Többségük még azt sem érti meg vagy ismeri el, hogy áldozat, olyan korán kezdik árucikként kezelni a testüket, hogy számukra ez szinte normális lesz. De Coll Ágnes általában olyan, felnőtt korú nőkkel találkozik, akik már rájöttek, mit tettek velük. Segítséget a felnőttek közül azok kérnek, akik sokat tapasztaltak, és nem ámítják már magukat azzal sem, hogy az őket futtató férfi szereti és megvédi őket. Vaskuti Gergely hangsúlyozta, hogy az emberkereskedelem áldozatává váló gyerekek többsége érzelmileg súlyosan elhanyagolt, mindenkivel szemben bizalmatlan, és amikor rájönnek, mi történt velük, azt hiszik, már késő segítséget kérni. Futtatójukat nem kizsákmányolójuknak tekintik, hanem valakinek, akiben megbízhatnak, aki szerelmet, szeretetet ígér nekik. 

A rendőr a prostituáltakat bünteti, nem azt, aki kihasználja őket

Súlyos probléma, hogy az emberkereskedelem áldozata, aki már amúgy is nagyon bizalmatlan, hiába kérne segítséget. A rendőrség nem az áldozatot védi, sőt, őket büntetik. A beszélgetés során rendszeresen visszatért a téma, hogy míg a gyerekként áldozattá vált prostituáltakat a rendőrök csak vegzálják, azokat, akik fizetnek nekik a szexért, simán hagyják elsétálni. Akkor is, ha az áldozat 14 év alatti. A szakemberek arról beszéltek, bár magát a prostitúciót már nem büntethetik, a prostituáltat apróbb szabálysértésekért, például mert rossz helyen állt az úton, vagy szemetelt, pénzbírsággal büntetik. Vaskuti Gergely arról beszélt, ma már nem ritka látvány, hogy a prostituáltak láthatósági mellényben mennek ki dolgozni, a villanyoszlopra pedig szemeteskukaként használt nejlonzacskót akasztanak, csak hogy elkerüljék a rendőrök vegzálását. A szakemberek több példát is meséltek arra, hogy a rendőrség bűnözőként kezelte a gyerekprostituáltat, míg azt, aki kihasználta, nyugodtan hagyták elsétálni. Az sem volt gond, hogy valaki eladott egy férfinak egy 14 év alatti, fogyatékos kislányt, hiába tudta a rendőrség, hogy ki volt az, eszükbe sem jutott felelősségre vonni. 

A szexualitás értelme is elvész

Így fogalmazott De Coll Ágnes, amikor arról volt szó, hogyan élik meg a gyerekek, hogy szexuálisan kihasználják őket. Ahogy mondta, ezeknek a lányoknak a szívük, a lelkük, mindenük a fejükben van. Ami a nyakuk alatt van, az rég másé, nem rendelkeznek felette, testükre nem is a sajátjuként gondolnak. A szex számukra nem örömforrás, hiszen normálisan, az intimitás kifejeződéseként sosem élték meg. Szóba került az örömlány kifejezés is, ami azért különösen rossz szóhasználat, mert ahogy az élet legtöbb területén, örömmel ezek a gyerekek szexuális kapcsolat során nemigen találkoztak. A stigmatizáció is nehezíti a gyerekek reintegrációját, a szakemberek arról beszéltek, az áldozatok kevés megértéssel találkoznak, tragédiájukat elintézik annyival, hogy „hajtja a vére”, vagy hogy „nagyon kell neki a pénz”.

Javítóintézetek, védett házak

Bizarr módon a gyerekek akkor kapják a legkomolyabb esélyt egy új életre, amikor zárt intézménybe kerülnek, ilyen a rákospalotai intézet egy része is. Itt fogadják az előzetes letartóztatásba került fiatalkorú lányokat, illetve 2006 óta speciális gyermekotthoni részleget működtetenek. B. Aczél Anna azt mondta, olyan hosszú várakozási listájuk van, mint a Yale Egyetemnek. A lakók között sok a beteg, súlyos mentális problémákkal, magatartási gondokkal küzdő, javítóintézetből már kikerült, de utógondozásra szoruló fiatal. A bezártság azért is lehet kvázi jó, mert az áldozat elszakad futtatóitól, lehetősége van más irányba terelni az életét, ami átlagos körülmények között meglehetősen reménytelen. B. Aczél Anna elmesélte, hogy amikor egy 14 év alatti fogyatékos kislánytól, akit kiskora óta futtattak, megkérdezte, hogy ha kiengednék az intézményből, hova menne, azt felelte, a szemétégetőhöz (a rákospalotai hulladékégetőről van szó, ahol sok prostituált dolgozik). 

A Baptista Szeretetszolgálat védett házakat működtet, ezek elhelyezkedése titkos, a lakók még a családtagjaiknak sem árulhatják el, hol vannak. Itt fogadják be a kizsákmányolás kimenekített vagy az elől menekülő áldozatait, és akár több mint egy évig maradhatnak. A nők gyerekeiket is magukkal vihetik, és természetesen szabadon mozoghatnak. Az Abcúg tavalyi cikke szerint Magyarországon jelenleg körülbelül 36 ezer ember él emberkereskedelem áldozataként, évente 5-20 ezer főt érinthet a kényszerprostitúció, és 10-40 ezer fő közé teszik a munkacélú kizsákmányolás áldozatainak számát. Az Európai Unióban nálunk csak Bulgáriában és Romániába rosszabb a helyzet.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.