Nem kérdőjelezhető meg alkotmányos alapokon, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják - írja az Index az Alkotmánybíróság egy a héten hozott határozatára hivatkozva.

Az Alkotmánybíróság azután vizsgálta meg a kérdést, miután egy oltásellenes szülő panaszt tett. Az nem derül ki a határozatból, hogy milyen eset kapcsán (csak egyes részletekre lehet következtetni), de a panasz arra irányult, hogy az AB állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg ezt a döntést. Sőt, az eset kapcsán született jogerős ítéletet és annak kúriai felülvizsgálatát is hatályon kívül helyeztették volna.

Az Index szerint a beadványozó gyakorlatilag azt akarta kimondatni az AB-vel, hogy sérültek a szülők Alaptörvényben foglalt jogai - például a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, továbbá a gyermekük családban való neveltetéséhez fűződő joga -, amikor a hatóságok a gyermek családból történő kiemelése mellett döntöttek.

A szülők nemcsak a védőnői szolgáltatásokat utasították vissza, de mindennemű, így a kötelező és a szabadon választott oltás beadását is 2015-ben született gyermekük esetében. Ez pedig már nem csak egyéni szempontból számíthat veszélyeztetésnek, hanem akár közegészségügyi szempontból is.

A beadványozók, azaz az oltásellenes szülők azzal érveltek, hogy a védőoltások megtagadása mindössze a szabálysértési eljárás hatálya alá tartozó szabálysértésnek minősül, de ellenük gyámügyi eljárás indult a gyermek közvetlen veszélyeztetése gyanújával, így született meg végül a kiemelő végzés. Szerintük a gyermek családból való kiemelésével a gyerek lelkében, egészségi állapotában olyan visszafordíthatatlan kárt okoz a magyar állam, amely súlyos alapjogi sérelemnek minősül.

Ez a konkrét esetben azért nem történt meg, mert az édesanya külföldre szökött a gyerekkel, és ugyan körözést adtak ki ellene, de azóta sem fogták el.

Az AB ezt a panaszt vizsgálva mondta ki, hogy a gyermek családból való kiemelése alkotmányos lehet, és az nem büntető intézkedés, hanem a gyermek védelmét, veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, a hiányzó szülői gondoskodás pótlását szolgáló eljárás.

A szülő panasza pedig nem megalapozott, mert nemcsak a családnak, hanem az államnak is biztosítani kell a gyermekek számára azt a védelmet, akár a szülőkkel szemben is.

Az AB szerint így a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható. Nem örökre vehetik el a szülőktől a gyermeküket, amint az egészségügyi hatóságokkal együttműködő magatartásuk garantálható, visszakaphatják a gyereket.