Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által közölt interjújában.

„A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából”

– mondta Grusko, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél.

Abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat, mert az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól.

Szerinte a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

„Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd” – mondta. (A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a belga kormányfői tisztségét is betöltő néhai politikusra, Pierre Harmelre utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, ami a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. Végső soron a „katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója, a Harmel-doktrína alapozta meg nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet [EBEÉ, az EBESZ elődje] megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.)

Elmondta, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az 1000 milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladta meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes szerint Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

„Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik”

– mondta.

Grusko szerint a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet, de ehhez a szövetségnek le kellene mondania saját „kivételességéről”, és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra.

A diplomata kifogásolta, hogy a NATO „példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit „az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, ami szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket. (MTI)