Izraelbe kerülhetnek Kafka elzárt kéziratai

Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-kéziratok, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is.  

Korábban mi is írtunk arról, hogy Németország és Izrael egyaránt magának akarta Kafkát. Az izraeli oldal hevesen támadta Németországot, kikérték maguknak, hogy éppen a németek akarnák biztonságba helyezni Kafka kéziratait, mikor azok is németek voltak, akik a koncentrációs táborokban kivégezték Kafka szinte minden rokonát és barátját. 

A marbachi archívum ugyanakkor arra hivatkozott, hogy Kafka német szövegeinek gondozásához és kutatásához nincsenek megfelelő szakemberek Izraelben, arról nem is beszélve, hogy a Német Irodalmi Archívum összehasonlíthatatlanul több pénzből működik, mint az Izraeli Nemzeti Könyvtár.

Franz Kafka

Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte. 

A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. „Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak”- mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője. „A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad” - tette hozzá.

Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
    Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek, de Hoffe inkább megtartotta, és néha áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2007-es halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz. 

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond „a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára”. (MTI)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.