A belügyminiszter-helyettes gyors műelemzésében politikai cenzúráról, könyvdarálásról és genderlobbiról is ír.

Az író a tavalyi merénylet óta először szólalt meg nyilvánosan, és bírálta a kiadókat, amik a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, többek között Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák

A szerző szerint méltatlan, hogy a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője trágár üzeneteket kapott. Rájött arra is, honnan ered a hibás változat.

Kiss Judit Ágnes versét beleegyezése nélkül írták át a Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalomkönyvében.

Tompa Andrea a 444-nek adta az első interjút a Sokszor nem halunk meg című új könyvéről. Szerinte a családi titkok mindig történelmi titkok is egyben. Hogy mi hallgatódik el egy családban, annak mindig valamiféle történelmi kontextusa van, azok mindig történelmileg kódolt tabuk.

Miközben az utcákon a kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek, a hitelminősítők pedig lerontják az ország besorolását, Bruno Le Marie gazdasági miniszter fülledt kubai éjszakákról szóló regényét promózza.

Az Írószövetség későbbi elnöke részt vett az 1956-os forradalomban. 1959–1960-ban internálótáborban volt.

A kispróza újabb, meglehet könnyen kétélűnek bizonyulható diadala. Garaczi László akadémiai székét elfoglalta. Virtigli posztmodern, jáspisfény, káosz az utakon, új távlatok az irodalom tejipari hasznosítása előtt.

Jól halad a felépülése, de a nyilvános eseményektől távol marad.

Az Országos Széchényi Könyvtár hozzáférhetővé tette a Hymnus írójának autográf verskéziratait és a leveleit is.

Ezzel kell beérniük, amíg nincs Nyirő-díj.

Lesz benne irgalom. De csak benne lesz.

A punga, Szolzsenyicin, cenzúra, Koestler, demokratikus ellenzék, Heidegger, antikapitalizmus, Bodor Ádám, SZFE és apa.

Ki akar emlékezni a karanténra? A nyolcmilliárd koronatanú közül leginkább az írók vallomásai segíthetnek feldolgozni azt a globális megrázkódtatást, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem éltünk át. Még véget sem ért, már felejtenénk el.

Filippo Bernardini éveken át bombázta kamulevelekkel az irodalmi élet legfontosabb szereplőit, csomó kéziratot sikerült begyűjtenie. Akár 20 évet kaphat, de továbbra sem tudni, mi volt a célja.