„Nagyon boldog vagyok! Nyugodt vagyok és nagyon ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem” – mondta a svéd közszolgálati rádiónak Krasznahorkai László csütörtökön, aznap, amikor kiderült, ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. A linken meg is lehet hallgatni a válaszait angolul.

Délután, a rádiónak szólalt meg először az író a hír után. A riporterek kérdezték arról is, miért választotta ezt a hivatást. Rá jellemző választ adott: „Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A Nobel-díj hivatalos YouTube-csatornájára is felkerült egy beszélgetés az íróval, aki mikor arról kérdezik, hogy érzi magát Samuel Beckettet idézi: „Ez több mint katasztrófa. Ez volt az első mondata, miután megkaptaa Nobel-díját. Micsoda katasztrófa! Ezért mondtam önnek, hogy ez több mint egy katasztrófa. Ez boldogság és büszkeség. Nagyon boldog és nagyon büszke vagyok, hogy ilyen nagy írók és költők sorába tartozhatok.”

Azt mondta, legfőbb inspirációja a keserűség. „Nagyon szomorú vagyok, ha a világ állapotára gondolok. Ez a legmélyebb inspirációm, az emberi lény ma” – mondta, hozzátéve, hogy „sokkal több erőre van szükségünk a túléléshez, mint korábban”. Krasznahorkai megköszönte az olvasóknak, és mindenkinek a fantázia képességének visszaszerzését kívánta. Azt mondta, nem számított a díjra, ezért németországi teendőit ugyanúgy el kell intéznie, de pénteken előfordulhat, hogy a barátaival egy ebéd mellett megünnepli a díjat.

Csütörtökön kora délután jelentette be a svéd Királyi Akadémia, hogy 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklásban Krasznahorkai látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. Méltatása során egyrészt az abszurdra, groteszk túlzásokra építő közép-európai prózairodalom Kafkától Thomas Bernhardig tartó hagyományához kapcsolták, de megemlítették, hogy munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, melyek több művét is inspirálták.