Csütörtökön kora délután jelentette be a svéd Királyi Akadémia, hogy 2024-ben Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az akadémia bizottsága a díj odaítélésekor azt emelte ki, ahogy a dél-koreai Han költői ihletettségű prózájában szembe tud nézni a történelmi traumákkal, és meg tudja mutatni az emberi élet törékenységét.
Han legismertebb regénye a 2007-ben megjelent, magyarul 2017-ben Növényevő címmel kiadott műve, amivel a Nemzetközi Booker-díjat is elnyerte. A regény főszereplője egy fiatal dél-koreai nő, aki egy erőszakos álom hatására úgy dönt, hogy soha többé nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket. Döntése komoly megütközést vált ki, és környezetének reakciói indítják be azt a folyamatot, ami aztán egyre mélyebbre és mélyebbre ránt mindenkit. Yeong-hyet a megszokott értelemben főszereplőnek nem nagyon lehet nevezni, mert alig szerepel a regényben, a történetét három fejezetben három nézőpontból, a férje, a sógora és a nővére elbeszéléséből ismerjük meg.
A Növényevőt elsőre könnyű úgy olvasni, mint a dél-koreai társadalom valamiféle kritikáját, melyben a hagyományos nemi szerepeket kísérő elvárások, a gyakori szexuális erőszak és az éveken-évtizedeken át cipelt elfojtások nyomorítanak meg embereket, de haladva előre az alig 200 oldalas szövegben jóval általánosabb kérdések is előtörnek: hogy valójában mennyire hihetetlenül törékeny konstrukció az, amit az identitásunknak gondolunk, vagy hogy az emberi ágenciának elképzelhető-e egy jóval radikálisabb, a mindennapi, megszokott életünkkel már szinte egyáltalán nem összeillő formája.
Hantól még egy kötet jelent meg magyarul: a Nemes teremtmények. Dél-Koreában 1980-ban tüntető diákokra támadt a diktatúra, több száz fiatalt meggyilkolva, e mészárlással, illetve e trauma fel nem dolgozottságával foglalkozott Han a regényében.
A svéd akadémia titkára, Mats Malm a bejelentés során elmondta, hogy már beszélt is a győztessel, akinek eddig egy meglehetősen szokványos napja volt, épp befejezte az ebédet a fiával. „Nem volt igazán felkészülve erre, de már elkezdtük a készülődést decemberre” – mondta még el Malm, utalva arra, hogy a díjátadó ünnepsége majd decemberben kerül sor.
A díjat a Svéd Akadémia 18 tagú bizottsága ítéli oda, de hosszabb folyamat előzi meg: első körben az irodalmi Nobel-bizottság négy vagy öt tagja több száz embert (egykori díjazottakat, ismert kutatókat, tanárokat, más akadémiák tagjait) keres meg, hogy javasoljanak jelöltet, majd a bizottság a beérkező nevekből (melyeket 50 évre titkosítanak) kiválogat 15-20-at, később ötre szűkítik a listát, ezt bocsátják az akadémia 18 tagja elé szeptemberben. Csak azé lehet a díj, aki legalább a szavazatok felét megkapja.