Önmagában nem ritka, de a méretét tekintve ritka brutális, sok éve nem tapasztalt erejű meteorológiai jelenség zajlik pár napja Európa durván 80 százaléka fölött, és az egész ma, kedden érheti el Magyarországot - tudtuk meg Varga Györgytől, az MTA Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársától, porviharkutatótól.

Naracssárga naplementék, vörössé vált alpesi hómezők, sáros eső kísérik azt a gigantikus, szaharai eredetű porvihart, amit szakkifejezéssel "szaharai porviharos eseménynek" vagy "intenzív pokifúvásos epizódnak" neveznek.

Ilyenkor több tízmillió tonna finom sivatagi por kerül a légkörbe és jut el akár tízezer kilométeres távolságra is.

A Barcelona Supercomputing Center szimulációi figyelmeztették először a meteorológusokat a ritka nagy porviharra, ami a Földközi-tenger nyugati medencéjénél érte el Európa légkörét, amit pár nap leforgása alatt szinte teljes egészében elborított.

A jól hangzó szakkifejezések vizuális típusú szerelmeseinek mondom, hogy a jelenség hátterében

"egy magaslégköri teknő délfelé húzódása eredményeként kialakult hidegcsepp áll"

Varga György érdekes blogposztban magyarázta el, hogy a kelet felé mozgó alacsonynyomású légköri képződmény előoldalán alakult ki az intenzív déli áramlás, mely ezután a kontinens feletti anticiklon blokkoló hatása miatt egyre jobban szétterjedt ÉNy-Európától egészen a Földközi-tenger keleti medencéjéig.

Önmagában sem az nem ritka, hogy szaharai por kerüljön valahol Európa levegőjébe, sem az, hogy az néhol kimosódjon az esővel, de az, hogy ennyi és ennyire hatalmas területen, az már nem mindennapos. Ez a mostani annyira intenzív, hogy a porvihar üledéke Izlandig és Grönlandig is eljuthat. A lehulló por arrafelé nem sima esztétikai probléma, mivel a besötétülő hómezők miatt nőhet a melegedés és az olvadás.

A Magyarországot ma elérő porvihar szemcséi nagyjából akkorák, mint a finomra őrölt lisztéi. A sivatagi por száraz időben simán csak leszáll a felszínre, de ha esik is mellé, az sokkal látványosabb, "véres esőnek" is nevezett jelenséget produkálhat, mivel a szemcsék jellemző színe vöröses-narancssárgás. A látvány a hegyi hómezőkön különösen hatásos lehet. Bár a porral kis mennyiségben spórák, gombák és baktériumok is érkeznek, a jelenség egészségügyileg nem veszélyes, eltekintve a megnövekedő légköri porkoncetrációtól.

A légkörbe kerülő szaharai por környezeti hatásai sokfélék. Egyfelől csökkentik a Napból érkező rövidhullámú besugárzást. Másfelől egyfajta "trágyaként" is szolgálnak az óceánok partoktól és áramlatoktól távol eső, tápanyagok híján biológiai értelemben sivatagnak tekinthető részein, hozzájárulva a fitoplankton szénmegkötő tevékenységéhez.

Ha még ennél is többet szeretnél tudni a témáról, olvasd el Varga blogposztját!