Egyiptomi választási tisztségviselők közölték, hogy az egyiptomi népszavazáson voksolók jóváhagyták az elnöki mandátum meghosszabbítását is magában foglaló alkotmánymódosító javaslatokat.

A módosítások értelmében akár 2030-ig hatalmon maradhat Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök. A bírálói szerint a javaslatokkal – 8 évvel a Hoszni Mubarak autokrata rendszerét megdöntő demokráciapárti felkelés után – bebetonozzák Szíszi tekintélyuralmát.

Lasín Ibráhim, az egyiptomi választási hatóság vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a választók 88,83 százaléka voksolt az alkotmánymódosításra. A 3 napos, szombattól hétfőig tartó népszavazáson a részvételi arány 44,33 százalékos volt. Az északkelet-afrikai arab országban kb. 61 millió ember volt jogosult a választásra.

A kormánypárti média mellett üzletemberek és törvényhozók kampányoltak az alkotmánymódosítások elfogadása és a magas részvételi arány mellett, ingyenes szállítást vagy ételosztást kínálva, miközben a hatóságok bírsággal fenyegették a referendumot bojkottálókat.

Az alkotmánymódosító javaslatok elutasítása mellett kampányoló ellenzéki pártok csekély befolyással bírnak a Szíszi támogatóival szemben a parlamentben, ahol áprilisban kétharmados többséggel hagyták jóvá az említett alkotmánymódosító javaslatokat.

A helyi médiát is a kormánypárti kommentátorok túlsúlya uralja, a hatóságok pedig a független médiaorgánumok és emberi jogi csoportok által működtetett weboldalak százait zárolták. A Human Rights Watch (HRW) és a Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ) jogvédő szervezetek az alkotmánymódosító javaslatok visszavonására sürgették az egyiptomi kormányt, mivel azok egy még inkább tekintélyelvű uralom felé terelik az országot.

Az elfogadott javaslatok között szerepel egyebek mellett az elnöki megbízatás meghosszabbítása 4-ről 6 évre, és korábbi hírügynökségi jelentések szerint egy olyan, a különböző igazságügyi intézmények működését összehangoló legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amit az államfő vezet majd.

A változtatások között szerepel az is, hogy az államfő egy vagy több alelnököt is kinevezhet.

Elnöki jogkörbe kerül a főügyész és az alkotmánybíróság elnökének kinevezése is. Eddig az alkotmánybíróság döntött az elnökének a személyéről, de a mostani módosítás államfői jogkörbe utalja a kérdést azzal, hogy a távozó alkotmánybírósági elnök öt legidősebb helyettese közül választhat.

Az elnöknek eredetileg mostani, második elnöki mandátuma lejárta után kellene távoznia a hivatalából 2022-ben, de a parlament megszavazta, hogy 2024-ig hatalmon maradhasson. Az alkotmánymódosítások azt is lehetővé teszik, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztásokon, így akár 2030-ig is hivatalban lehet.

A mostani egyiptomi alkotmányt 2014-ben fogadták el, egy évvel azután, hogy 2013-ban a hadsereg Szíszi vezetésével elmozdította a hatalomból Mohamed Murszi iszlamista elnököt. Az alkotmánymódosítás támogatói szerint a javaslatokra Egyiptom hosszú távú stabilitása miatt van szükség, amit megingatott a 2011-es, Mubarak 30 éves autokrata rendszerét megbuktató felkelés utáni felfordulás és a Murszi elmozdítását követő iszlamista támadások sora. (MTI)