Gyorsan aktivizálódik az orosz vezetésű bank Budapesten, hiába van miatta nemzetközi idegeskedés

Úgy tűnik, a Vlagyimir Putyin elnök által pár éve újjáélesztett egykori KGST bank Budapestre költözését nem akaszthatja meg semmi. Hiába tiltakozik nyíltan az Egyesült Államok, mondván, hogy ez szerintük a fenyegető orosz befolyás terjedésének újabb nyilvánvaló jele. Hiába elégedetlenkednek európai diplomaták a háttérben amiatt, ahogy a magyar kormány magyarázza az ügyet. És hiába ismerik el zárt ajtók mögött még a magyar titkosszolgálatok is, hogy ők sem tudják kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bank nem jelent hírszerzési veszélyt Magyarországra. 

A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik ugyanis a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet Magyarországra költözése, derül ki a Direkt36 által gyűjtött információkból:

  • A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre.
  • Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít).
  • Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is.
  • A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg. (Boros tagadja az ügynökvádat.)
  • A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó.
  • A magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel.

Közben a bankkal kapcsolatos történéseket közelről követő források – diplomaták és banki szakemberek – is találgatnak arról, vajon miért érheti meg a magyar kormánynak ennyire szorosra fűzni a viszonyt az orosz dominanciájú IIB-vel. A bank gazdasági jelentősége ugyanis meglehetősen kicsi, főleg azokhoz a nyugati pénzügyi intézményekhez képest, amelyeknek Magyarország már amúgy is tagja. A Budapestre költözéssel azonban az oroszok további hírszerző kapacitásra tehetnek szert Magyarországon, miközben a befektetéseik révén betekintést kaphatnak nagy stratégiai magyar vállalatok működésébe. Az IIB egy hivatalos közleményt adott ki, melyben tagadja a kémkedéssel kapcsolatos vádakat.

Segítsd a hatalom ellenőrzését adód 1 százalékával!

A magyar kormány eközben azzal próbálja visszaverni a kritikákat, hogy az IIB-nek négy másik EU- és NATO-tagállam is tagja, amelyeknek együttesen nagyobb részesedése van a bankban, mint Oroszországnak. Bár a bank több fontos irányító testületében a tagok valóban a részesedésüknek megfelelő szavazattal rendelkeznek, az operatív irányítást végző menedzsment elnökét azonban az oroszok delegálják. Így a sajtóhírek szerint KGB-s családból származó orosz Nyikolaj Koszov felel a napi ügyekért, a befektetések lebonyolításáért, valamint az alkalmazottak felvételéért is.

Félelem az orosz kémektől

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank is szétesett, ahogy több tagállam – köztük Magyarország még 2000-ben, az első Orbán-kormány idején – is kiszállt belőle. 

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe azzal a kimondott céllal, hogy az hozzájáruljon „Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”. Az Orbán-kormány 2014-ben jelentette be, hogy újra csatlakozik a bankhoz, mondván az „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”.

A közelmúltban azonban kiderült, hogy Magyarország, a bank harmadik legnagyobb részvényeseként különleges szerepet kap. Tavaly ősszel jelentették be, hogy az IIB Moszkvából Budapestre teszi át székhelyét, és később kiderült, hogy a bank széles körű kedvezményeket, munkatársai diplomáciai mentességet kapnak majd.

A mentesség biztosítása ugyan a nemzetközi intézmények esetében bevett gyakorlat, de más EU- és NATO-tagállamokban így is aggodalommal figyelik a bank mozgását. Az egyik már többször elhangzott aggály az, hogy az IIB alkalmas lehet arra, hogy az orosz titkosszolgálat ügynökei számára fedést biztosítson, a bankelnök Nyikolaj Koszovval kapcsolatban pedig napvilágot látott, hogy apja és anyja is magasrangú KGB-s kém volt.

A leglátványosabban az Egyesült Államok háborodott fel az IIB érkezésén. „Az amerikaiak ki vannak akadva” – magyarázta egy nyugati uniós ország diplomatája, aki szerint az Egyesült Államok diplomáciája megpróbál másokat is meggyőzni arról, hogy komoly biztonsági fenyegetést jelenthet az IIB Budapestre költözése. Két, az amerikai-magyar diplomácia fejleményeit ismerő forrás is megerősítette, hogy az utóbbi időben minden magasrangú találkozón felhozza az amerikai fél a bank ügyét.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a nyilvános kommunikációjában is kritikus hangot üt meg. A Direkt36-nak küldött közleményben ez áll: „Az IIB központjának átköltözése Moszkvából Budapestre olyan aggodalmakra ad okot, hogy Oroszország ezt az intézményt arra fogja használni, hogy kiterjessze ártalmas befolyását Magyarország, illetve a tágabb régió felett. Javasoljuk Magyarországnak – és az IIB-ben részt vevő többi NATO-tagországnak –, hogy vegyék komolyan az olyan stratégiai vetélytársak által jelentett fenyegetést, akik nem osztják a nyugati értékeinket, különösen a demokrácia és jogállamiság iránti elkötelezettséget.”

Amikor márciusban egy amerikai kongresszusi delegáció járt Magyarországon, és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, az ő egyik fő aggodalmuk is az orosz bank volt. A delegáció egyetlen demokrata tagja az a Debbie Wasserman Schultz floridai képviselőnő volt, aki a Demokrata Párt elnöke volt a párt elleni 2016-os orosz hackertámadások és titkosszolgálati akciókkor. A delegációt a szenátus bankügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Mike Crapo idahói szenátor vezette.

„Ők is a szokásos hivatalos választ kapták. Annyival volt talán több, hogy a magyarázat szerint Orbán egy jelentősebb pénzügyi központtá akarja tenni Budapestet, és ehhez kell az IIB is. Ez az érv azért értelmetlen, mert a bank valójában kicsi és jelentéktelen” - mondta a Direkt36-nak egy, a delegáció tárgyalásairól információval rendelkező forrás. A kongresszusi delegáció több tagját is megkerestük kérdéseinkkel, de nem kaptunk választ.

Vannak aggályaik az uniós országoknak is. EU-tagállamokat képviselő diplomaták közül többen azt mondták a Direkt36-nak, kifogásolják, ahogy a magyar kormány velük kommunikál a bank ügyében. „Nincs lehetőség a valóságot a magyar kormánytisztviselőkkel megvitatni. Már az is elég lett volna, ha háttérben azt mondják, értik a fenntartásokat és a magyar kémelhárítás odafigyel a bankra. Hiszen ez a kérdés nem csak Magyarországot érinti, az egész NATO-szövetség biztonságáról van szó, ha egy olyan intézmény jön ide, ami orosz titkosszolgálati fedőszervként működhet” – mondta egy Budapesten szolgálatot teljesítő uniós nagykövet.

Nyikolaj Koszov IIB-elnök és Varga Mihány pénzügyminiszterFotó: Kormany.hu

Ezzel kapcsolatban három EU-s ország magas beosztású diplomatája is felidézett egy konkrét jelenetet. Március végén a kormány nyugati (EU és NATO) országok nagyköveteinek tartott háttérbeszélgetést többek közt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár részvételével. Amikor a beszélgetésen az egyik diplomata felhozta az IIB témáját, Kovács rögtön és hevesen arról kezdett beszélni, félreértésről van szó, mert a bank nem orosz, hanem nemzetközi, benne EU-s és közép-európai országok vannak többségben, az oroszok mindössze csak részt vesznek benne, és az IIB Magyarország számára egyébként is csupán egy gazdasági-pénzügyi kérdés.

Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a hatalom ellenőrzését!

Egy uniós ország nagykövete azonban erre a Direkt36-nak megjegyezte: „Miért mondta Orbán Viktor a tavaly szeptemberi moszkvai látogatásán, hogy megkérte Vlagyimir Putyint, hogy a bank központja költözzön Budapestre? Ha ez valóban egy független, nemzetközi intézmény, miért az orosz elnöktől kell ezt kérni?”

Nem is egy bank, hanem kettő

A bankban a legnagyobb részesedése Oroszországnak van 45,52 százalékkal, a bank operatív vezetését ellátó öttagú menedzsmentnek ők adják az elnökét, Koszovot, valamint a stratégiai ügyekért felelős elnökhelyettest. Tavaly az IIB ráadásul bejelentette, hogy közös bankcsoportban egyesülhet a nagyon hasonló struktúrájú, szintén a KGST-időkben született Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC). A Respekt cseh hetilap értesülése szerint az egyesülés az IIB Budapestre költözése után történhet meg, és így az IIB után érkezhet az IBEC is. 

Magyarország ugyan jelenleg még nem tagja az eredetileg 1963-ban létrehozott IBEC-nek, de a belépési folyamat már elindult. Szijjártó Péter 2018 októberében tárgyalt erről az IBEC vezetésével, majd november 20-án Orbán Viktor miniszterelnöki határozatban adott utasítást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. 2019. február 21-én a bank meghívására Varga Mihály Moszkvába utazott, hogy az IBEC elnökével, Gyenyisz Ivanovval átbeszéljék Magyarország jövőbeli csatlakozásának részleteit.

Az IBEC alaptőkéje a bank hivatalos oldalának információja szerint 400 millió euró – ami nemzetközi viszonylatban kevésnek számít –, és a banknak Oroszország mellett jelenleg Bulgária, Vietnám, Mongólia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország tagja. Az IBEC székhelye Moszkvában van és vezetője is orosz – Gyenyisz Ivanov 2018 áprilisban az orosz kormány javaslatára lett a bank elnöke, előtte az IIB-ben ő volt Koszov egyik helyettese. Ivanov azt megelőzően az orosz külügyminisztériumban dolgozott, hosszú ideig Londonban teljesített szolgálatot, ahol a Vnyesekonombank nevű orosz állami befektetési bank helyi irodáját is vezette.

Az IBEC-tagsággal, a bankegyesüléssel, valamint az IBEC esetleges magyarországi irodanyitásával kapcsolatos kérdéseinkre sem a Pénzügyminisztérium, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, sem az IIB nem válaszolt.

Üzleti kockázatok

Nem csak a nyugati diplomaták érzik úgy, hogy nem kaptak megnyugtató válaszokat a magyar kormánytól az IIB-vel kapcsolatban. A magyar parlament nemzetbiztonsági bizottságában két alkalommal is szóba került a bank ügye, és Molnár Zsolt, a bizottság szocialista tagja és korábbi elnöke egy tévéinterjúban arról beszélt, az Alkotmányvédelmi Hivatal nem állapított meg nemzetbiztonsági kockázatot, de nem is tudta cáfolni, hogy a bank alkalmas lehet fedőtevékenységre.

A bizottság munkáját ismerő források szerint nem tagadta a magyar elhárítás, hogy a bank alkalmas lehet ellenséges titkosszolgálati tevékenységre, a bank elnökével, Nyikolaj Koszovval kapcsolatban pedig olyan tartalmú értékelés hangzott el, miszerint nem lehet csodálkozni azon, hogy Oroszországban egy hasonló intézmény vezetője közel állhat Vlagyimir Putyinhoz és az orosz szolgálatokhoz. A kormánypárti képviselők ugyanakkor csendben maradtak, nem tettek fel kérdéseket, nem kértek információt a bankkal kapcsolatban.

Több uniós diplomata is megjegyezte azonban a Direkt36-nak, hogy szerintük az azért életszerűtlen, hogy konkrétan a bankvezetés vegyen részt titkosszolgálati akciókban. „Nem az a lényeg, ki van a bankvezetésben, hanem hogy kik vannak az alsóbb szinteken. Mint a nagykövetségeknél: ott sem a nagykövet a fedett hírszerző, hanem például az attaséhelyettesek, harmadtitkárok. A bankvezetésnek adott esetben nem is kell tudnia róla, mi zajlik valójában az alsóbb szinteken” – mondta egy uniós ország magas beosztású diplomatája.

Az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője szerint az tűnik igazán kockázatnak, hogy az IIB a Mollal finanszírozási, az OTP-vel pedig együttműködési megállapodást kötött, ezek ugyanis stratégiailag fontos magyar vállalatok. A forrás szerint az IIB a megállapodások eredményeként akár érzékeny információkhoz is juthat a Mollal és az OTP-vel kapcsolatban. Az OTP a megkeresésünkre azt közölték, hogy "a banktitok megsértése nélkül" nem tudnak válaszolni a kérdéseinkre. A Mol egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.

Kicsi bank, kicsi pénz

Bár a magyar kormány következetesen azt hangoztatja, hogy gazdasági kérdésként tekint a bank ügyére (és ezt mondta Kovács a nyugati diplomatákkal való találkozón is), az IIB gazdasági jelentőségével még a magyar titkosszolgálatoknak is vannak kétségei. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkáját ismerő források szerint ugyanis az elhárítás képviselője is megjegyezte, hogy az IIB a tőkéjét tekintve jelentéktelen szereplőnek számít.

A bank nemzetközi szinten tényleg kicsinek számít, az alaptőkéje 329,61 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró.

A bank eddigi magyarországi tevékenysége sem tűnik jelentősnek az összeget tekintve. Az IIB a Direkt36-tal azt közölte, hogy eddig 96,5 millió eurót (30,8 milliárd forintot) fektettek be Magyarországon, és további 100 millió értékű (32 milliárd forint) hitelkihelyezést fontolgatnak mezőgazdasági, energetikai, valamint kis- és középvállalkozásokkal összefüggő projektek területén. Tavaly augusztusban a magyarországi hitelportfóliójuk 71,7 millió eurót (23 milliárd forint) tett ki, akkor további 60 millió eurónyi (19,2 milliárd forint) befektetésen gondolkodtak.

Ez a nagyságrend az Orbán-kormány egyik korábbi gazdasági tisztviselője szerint „mákszem, nem számít”, hiszen a magyar bankrendszer hitelkiáramlása évente több mint ezer milliárd forint. A forrás szerint az IIB magyarországi hitelkihelyezése így legfeljebb egy kisebb magyar bankéhoz hasonlítható.

A magyar kormány is meglehetősen kevés olyan projekttel büszkélkedik, amelyet az IIB finanszírozott. Közadatkérésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium mindössze egyetlen olyan magyarországi IIB-s beruházást említett, amelyet a kormány is jóváhagyott. Ez a Bács-Kiskun megyei Mélykúton épült víziszárnyasfeldolgozó volt, amelyet az IIB 11,8 milliárddal, a magyar állam pedig 4 milliárd forinttal támogatott. Ennek januári megnyitó ünnepségén Orbán Viktor is megjelent.

Orbán az IIB által finanszírozott szárnyastelepenFotó: Orbán Facebook-oldala

A magyar kormány mégis teljes mellszélességgel beállt a bank mögé, amelynek vezetésében a legmagasabb szinten – Varga Mihály pénzügyminiszter személyében – képviselteti magát. Ráadásul a bank irányításában feltűnt egy másik ismert magyar gazdaságpolitikus is. Ő nem más, mint Boros Imre, az első Orbán-kormány PHARE-minisztere, aki a bank igazgatótanácsának tagja. Szerepvállalása az orosz kémvádak kereszttüzébe kerülő IIB-ben azért különösen érdekes, mert a kémcsaládban felnövő Koszov bankelnök mellett a magyar Borossal kapcsolatban is felmerült korábban, hogy titkosszolgálati kötődése volt.

Boros Imre 1970 és 1988 között dolgozott az MNB-nél, majd a Magyar Hitelbank vezérigazgató-helyetteseként. A rendszerváltás után a magyar jobboldalon, a kisgazdapártban és az MDF parlamenti képviselőjeként futott be karriert. Utóbbi párt frakciójából az után távozott, hogy a Népszabadság 2002-ben belügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy Borost közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben a kommunista állambiztonság III/II-es csoportfőnökség D-8-as fedőnevű főoperatív tisztjévé nevezték ki.

Boros akkor az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal, de szerinte ennek az volt az oka, hogy a szolgálatok egy az MNB-t érintő bűnügyben nyomoztak. Az akkori híradások szerint Boros az állambiztonság századosaként jövedelemhez is jutott, Boros azonban most a Direkt36-nak azt állította, hogy azóta több hatóság (a Belügyminisztérium és az adóhatóság) is igazolta azt, hogy valójában nem voltak ilyen jövedelmei. Hozzátette, hogy a szerepvállalása annyiból állt, hogy az MNB-t érintő ügyben „köteles voltam szakértőként a magyar ügyészség és a rendőrség oldalán közreműködni, ami nyilván nem titkosszolgálati, hanem normális gazdasági vita ügy volt”.

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Boros most a Direkt36 megkeresésére nem árulta el, hogy mikor csatlakozott az IIB-hez, és hogy ki jelölte a pozícióra. Az egykori miniszter csak annyit mondott a Direkt36-nak, hogy „mostanság” került a bankhoz, hogy azok jelölték, „akiknek kell”. Hozzátette, hogy a posztra az teszi alkalmassá, hogy korábban negyed századot töltött el a bankszektorban, és nemzetközi pénzügyi tapasztalata is van. Megjegyezte, hogy négy nyelven beszél, köztük oroszul és angolul is.

A bank érkezését övező kritikákra reagálva közölte, hogy „lehet durcás arcot vágni az oroszokra, de ez ostobaság lenne”, hiszen Magyarországnak van kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal. Az IIB pedig szerinte azért jön Budapestre, mert az EU területéről a nemzetközi pénzpiacokhoz jobban hozzá lehet férni. Azt nevetségesnek tartja, hogy kémkedési célból hoznák ide a bankot. „Az oroszok nagyon meg lennének szorulva, ha kémkedéshez ezt a bankot használnák fel” – mondta Boros.

Az egykori miniszter hamarosan Budapesten üdvözölheti új kollégáit, az IIB ugyanis már akár júniusban Magyarországra költözhet. A pénzintézet a Direkt36 kérdéseire ugyanis azt írta, hogy azt tervezik, hogy április végéig szert tesznek az úgynevezett európai hivatalos címre, majd „számítások szerint a költözés júniusban fog megtörténni, ami az összes szükséges procedúra befejezésétől is függ”.

Segítsd a hatalom ellenőrzését adód 1 százalékával!

Diplomáciai forrásból úgy értesültünk, az IIB a banki szférában kicsinek számító 30-40 fő körüli személyzettel kezdi meg munkáját Budapesten, és ehhez keresnek megfelelő székhelyet. Két, neve elhallgatását kérő nyugati ország diplomatája is azt mondta a Direkt36-nak, hogy tudomásuk szerint a bank két opciót mérlegel. Az egyik a Harmincad utcában lévő impozáns Hazai Bank székház, amely 70 éven keresztül – egészen 2017-ig - a brit nagykövetség épülete volt, a másik lehetséges helyszín pedig a Szabadság tér környéke, ahol egymást érik a fontos szervezetek és intézmények: ott működik az Egyesült Államok nagykövetsége és a Magyar Nemzeti Bank, valamint a közelben bérel irodát a paksi bővítést végző orosz Roszatom is.

Boros Imre a helyszínről csak annyit mondott, hogy több ötlet is van, és a mérlegelésnél „szempont az is, hogy presztízs hely legyen, és a modern irodatechnológiai körülményeknek is megfeleljen”.

Céginformációk kereséséhez és ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.