Hosszú idő után Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön reagált a sárgamellényes mozgalomra, és elismerte, hogy kezdeti követeléseik jogosak voltak. Elmondta, hogy a vidéki Franciaországnak a leszakadástól való félelme, a megbecsültség hiánya, valamint az elittel szembeni bizalmatlansága vezetett a tüntetéssorozathoz.  Hozzátette, hogy a követeléseik jogosságát az sem homályosíthatja el az, hogy egyesek erőszakos cselekményeket hajtanak végre.

„Meghallottam, megértettem, teljesen átéreztem, hogy mit élnek át” - mondta Macron, aki az elmúlt hónapokban rendezett több mint 10 ezer lakossági fórum közül 14-en maga is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. 

A megválasztása óta Párizsban először tartott sajtótájékoztatóján az elnök megerősítette, hogy a várható intézményi reformok közül támogatja az arányosabb választási rendszer bevezetését, a képviselők számának csökkentését 25-30 százalékkal, és a mandátumhalmozás korlátozását, de elutasítja a sárgamellényesek egyik fő követésének számító állampolgári kezdeményezésű népszavazást. Ugyanakkor azt támogatja, hogy egymillióra csökkenjen a kötelezően összegyűjtendő aláírások száma ahhoz, hogy a parlament megvitasson egy referendum-javaslatot. Jelenleg ehhez a választópolgárok legalább tíz százalékának aláírása szükséges, de a népszavazást csak az államfő írhatja ki.

Az adópolitikára kitérve Macron a középosztálynak "jelentős" személyi jövedelemadó-csökkentést, valamint a több száz vállalati adókedvezmény eltörlését, a 2 ezer euró alatti nyugdíjaknak pedig 2020. január 1-től az inflációnak megfelelő emelését ígérte, de megerősítette, hogy nem akarja visszavezetni a vagyonadót, amely szintén a sárgamellényesek egyik fő követelése. 

Jelezte, hogy az állam és egyház szétválasztását előíró 1905-ös törvényt a francia társadalom pillérének tekinti, mert annak köszönhetően úgy lehet együttélni, hogy lehetősége van mindenkinek hinni vagy nem hinni Istenben. Hozzátette, hogy az államnak meg kell akadályoznia az iszlamista szektarizmust az elővárosokban, és el kell ítélni azokat az embereket, akik egy vallás nevében politizálnak és szakítani akarnak a köztársasággal. Megerősítette, hogy a mecsetek külföldről érkező finanszírozásának ellenőrzését megerősíti az állam.

Emmanuel Macron megismételte, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer új alapokra helyezését szorgalmazza, Európa külső határainak megerősítés mellett. 

Leszögezte, hogy mélyen hisz a menekültjogban, de hatékonyabban kell felvenni a harcot azokkal szemben, akik visszaélnek vele. Elmondta, hogy szeretné, ha ezentúl a parlamentben minden évben vitát rendeznének a migrációs politikáról a inkluzív patriotizmus nevében. 

Emmanuel Macron eredetileg április 15-én egy televíziós beszédben akarta megtenni a bejelentéseket, de a Notre-Dame kigyulladása miatt azt kénytelen volt lemondani. Az előre felvett beszédben elhangzott javaslatok azonban kiszivárogtak a sajtóba. (BBC/MTI)