2018 novemberében megalakult a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), a fideszes médiaszörnyeteg, mindenki azt találgatta, mekkora tulajdonosi koncentráció alakult ki, illetve mennyire erős a kormányközeli cégek helyzete a médiapiacon - írja az Átlátszó. A Mérték Médiaelemző Műhely elemzésében arra jutott, hogy figyelembe véve a KESMA-t, a KESMA-ból kimaradó, bizonyíthatóan kormánypárti médiacégeket és a közszolgálati médiát, a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki.

Az elemzés elején felhívják a figyelmet, hogy a tulajdonosi koncentráció mérésére sokféle módszertan létezik és nincs egyértelmű szakmai konszenzus arról, hogy mi a legjobb megoldás. Egyrészt kevés olyan média van, melynek szándéka csak a tájékoztatás, a politikai, közéleti tartalomközlés,és a szélesebb portfólióval rendelkező médiavállalatok a politikai lapok mellett kiadnak más, szórakoztató jellegű kiadványokat is. Magyarországon tovább nehezíti a tulajdonosi koncentráció mérését, hogy a nyilvánosság számára nem érhetőek el azok az adatbázisok, amelyek minden médiumra kiterjedően mutatnák egy-egy médiatermék közönségelérését (olvasottság, hallgatottság, nézettség, online látogatottság). 

A lapok közül a politikai napi- és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenes Lokál kiadóit vették számításba. A rádiók közül az országos kereskedelmi rádiót (Retro), a de facto országos eléréssel rendelkező Rádió1 hálózatot és a három ismert politikai talk rádiót, a Klubrádiót, az Info Rádiót és a Karc FM-et (ez utóbbiak közül egyik sem országos elérésű). A televíziók közül az RTL Klub és a TV2 mellett a három politikai csatorna, az ATV, a Hír TV és az Echo TV adatait vették figyelembe. Sem a rádiós, sem a televíziós szektor elemzésekor nem számoltak a közmédia csatornáival, hiszen egyáltalán nem ismert, hogy a teljes MTVA-költségvetésben mekkora a rádiós és a televíziós műsorszolgáltatás súlya. Az online piac mérése a legnehezebb, mert százszámra érhetők el internetes hírforrások, ugyanakkor a hagyományos médiamárkáknak is megvannak az online felületeik. Az egyszerűség kedvéért csak négy nagy elérésű, a politikai tájékoztatás piacán aktívan jelenlévő híroldalt vettek figyelembe (Index, Origo, 24.hu, 444.hu – a hvg.hu oldalt a HVG brand részeként a nyomtatott szegmenshez számolták).

A számításnak volt néhány korlátja, amit figyelembe kellett venniük az adatok értékelésekor. A Mérték Médiaelemző Műhely a KESMA alapításakor meglévő portfóliójával számolt, de az már megváltozott az Echo TV megszűnésével. Egyelőre csak a 2017 évi árbevétel-adatokkal tudtak számolni, de nemsokára a 2018-as számok is elérhetőek lesznek, hiszen a cégek pénzügyi beszámolóit május végéig kell közzétenni. Ezek azonban aligha befolyásolják nagyságrendekkel a számításokat - jegyzik meg.

A Fidesz-közeli média elérésének becslésekor még két tényt figyelembe kell venni. Egyrészt az MTVA által szerkesztett hírblokk sok független rádióban elérhető: a rádiók pontos számáról ugyan már nem ad információt az MTVA, de az évekkel ezelőtt bevezetett gyakorlat most is működik, a központilag szerkesztett hírszolgáltatás rengeteg rádióhallgatót elér szerte az országban. Másrészt az elemzésében nem vették figyelembe a helyi médiát, ami jellemzően önkormányzati tulajdonban van és az ország jelentős részében leplezetlenül követi a kormánypárt kommunikációját. Mindezeket figyelembe véve a mért 78 százaléknál is jelentősen nagyobb lenne a fideszes túlsúly a hír- és közéleti tartalmak piacán.

A részletes számítás a Mérték hamarosan megjelenő Lágy cenzúra jelentésében lesz olvasható.