Némi meglepetésre elvesztette a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ellen indított perét az olimpiai és világbajnok dél-afrikai futónő a Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) előtt. Semenya az IAAf azon határozatát támadta meg, ami szerint a hozzá hasonlóan interszexuális vagy angol rövidítéssel DSD-s atlétanők csak abban az esetben indulhatnak női versenyeken 400 és 1600 méter közötti távokon, ha gyógyszeres hormonkezeléssel egy bizonyos határérték, konkrétan 5 nmol/liter alá csökkentik a tesztoszteron- vagy férfihormon-szintjüket. 

Az IAAF érvelése az, hogy a magasabb tesztoszteronszint tudományosan bizonyított módon komoly fizikai előnyt jelent a középtávfutásban. Miközben a nők több mint 99 százalékának tesztoszteronszintje 0,12 és 1,79 nmol/liter között van, a Semenyához hasonló interszexuálisoknál ez a férfiakra jellemző értékek, vagyis 7,7 és 29,4 nml/liter közé esik.

Önmagában azt, hogy az állapotából fakadó tesztoszteronszint hatalmas előnyt ad neki az átlagos nőkkel szemben, még Semenya egyik, a perben megidézett sporttudományi szakértője sem tagadta. Ross Tucker az eljárás során ugyanis úgy vélekedett, hogy Semenya hormonkezelés után olyan 7 másodperccel futná lassabban azt a 800 méteres távot, amin ő az olimpiai bajnoki cím védője.  

Semenya azzal érvelt, hogy az IAAF rendelkezése diszkriminatív, nem fair és egészségügyi kockázatot jelent a gyógyszerszedésre kötelezetteknél.

A CAS ítéletének az a lényege, hogy bár nekik is több komoly fenntartásuk volt az IAAF rendelkezésével kapcsolatban és azt konkrétan ők is diszkriminatívnak tartják, kimondták ugyanakkor, hogy bizonyos indokolt esetekben a diszkrimináció is elfogadható, ha az igazolható és jogos okból történik, illetve ha arányos. Az ítéletben azt is megemlítették, hogy ha a gyakorlatban kiderül, hogy a hormonkezelés tényleg komolyabb egészségügyi problémákkal jár, akkor már nem biztos, hogy meg fog állni az arányosság az ügyben.

Semenya előtt egyébként elvileg az a lehetőség is nyitva áll, hogy ha semmiképp sem akar hormoncsökkentő szert szedni, átnyergelhet az egy mérföldesnél hosszabb távokra, azokra ugyanis nem vonatkozik az IAAF tiltása.

Az interszexualitás vagy DSD egy olyan gyűjtőfogalom, ami minden olyan állapotot magába foglal, amikor valaki a biológiai nemi jellegzetességei nem kizárólagosan női vagy férfi jellegűek. Ez tehát nem nemi identitást vagy irányultságot jelent, hanem az ember  kromoszómáit, nemi mirigyeit, hormonjait vagy nemi szerveit érintő biológiai-fizikai állapotot. Régebben hermafroditáknak is hívták őket, de a kifejezést azért nem használják már, mert ahhoz túlságosan is hozzátapadt a “pénisszel és vaginával egyszerre rendelkező ember” képzete. Márpedig az ilyen emberek az interszexuálisok törpe kisebbségét alkotják csak. Vannak olyan DSD-sek, akiknek a külső nemi szervei valamelyik nemre jellemzőek, de a belsők a másikra vagy fordítva, de olyanok is akiknek valamelyik típus nem fejlődött ki egyáltalán vagy csak részben.