Csányi Sándor szerint Orbán Viktor mindig személyesen fizette ki, amikor az OTP magánrepülőjét használta
2019 április 12., 20:28
Csányi: Ha valaki azt gondolja, hogy neki nincs szüksége kontrollra, abból nagy baj lehet
Vaskosnak mondható interjút adott az Indexnek Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és az MLSZ elnöke. A beszélgetés elsősorban az ország és a bank pénzügyi helyzetét járta körül, de azért esett szó fociról, Mészáros Lőrincről, utódlásról, Orbán repülőzéséről, és elhangzottak érdekes dolgok is.
A nagy vihart kavart magánrepülő-sztori az interjú derekánál kerül elő, és izgalmas mondatok hangoznak el. (A kérdések előzménye, hogy Csányi az OTP két hete zárult közgyűlése után az RTL-nek azt nyilatkozta, Orbán Viktor mindig személyesen fizetett, amikor igénybe vette az ő privát repülőgépét, tehát sosem vendégként utazott.)
Csányi kétszer is visszadobja a kérdést, mintha nem akarna róla beszélni, aztán végül belemegy, és azt mondja: a sajtó félreértette amit ő ezzel kapcsolatban mondott, Orbán Viktor valójában nem személyesen számolja le neki a húszezreseket a fedélzeten a meccsutak előtt. Viszont elismeri azt is, csak és ténylegesen magánutakról volt szó, nyitva hagyva a kérdést, vajon miből is telik a miniszterelnöknek ilyesmire:
„Ha nekem ki kell fizetnem valamit, és a titkárnőm átutal egy összeget, azt attól még én fizetem. Az OTP tulajdonában álló Air Invest Kft. birtokol egy repülőt, amit hasznosít a piacon. A korábbi magyar kormányok is rendszeresen igénybe vették a repülőt és a használati díjat kifizették. Amikor azt mondtam, hogy „személyesen”, fel sem merült bennem, hogy a magyar újságírók krémje ezt úgy értelmezi, hogy a miniszterelnök bejön és személyesen fizet. Rosszul fogalmaztam, de a lényeg az, hogy a közös utazásokból ráeső részt mindig kiszámláztuk és átutalták. Az idézett beszélgetésben pedig szó sem esett azokról az esetekről, amikor a Kormány hivatalos célra vette igénybe a repülőt, ilyenkor – természetesen – a Miniszterelnökség utazásszervezője az Air Invest Kft. megrendelője.”
Mészáros Lőrincről annyit mondott, hogy bár sokan próbálnak kettejük közt konfliktusokat szítani, jó viszonyban vannak, ahogy az OTP is jó kapcsolatot ápol a Mészáros-birodalom cégeivel, melyek stabil ügyfeleik. Közös pont kettejükben szerinte, hogy mindketten szeretnek dolgozni. Tett ugyan egy finom utalást a felcsúti focira, arra viszont nem reagált érdemben, miként létezik az, hogy a magyar vállalatok néhány év alatt 50 milliárd forintot toltak bele a Puskás Akadémiába.
„A felcsúti foci, és most nem az elsőosztályú csapatra, hanem az utánpótlás-piramisra gondolok, jól van felépítve. Bízom benne, hogy onnét még jönnek ki nemzetközileg elismert játékosok is.”
MLSZ-elnökként megvédte a sokat támadott tao-rendszert, azaz a társasági adó visszaforgatását a látványsportok fejlesztésébe. A sajtó Csányi szerint úgy állítja be a tao-t, mintha az az NB1 lélegeztetőgépe lenne, holott az infrastruktúra és az utánpótlás fejlesztését, és amatőr sporttevékenységeket, a tömegesítést szolgálja; 1100 új pálya létesült és 1700 régi pálya felújítása történt meg.
Csányi az UEFA és a FIFA alelnöke is egyben, de ebben az interjúban azt mondja, nem ambicionálja, hogy ennél is magasabbra törjön a nemzetközi fociban, így is épp elég teendővel járnak ezek a munkák.
A stadionkérdés nem az MLSZ kompetenciája, de összességében megvédte a beruházásokat, arra hivatkozva, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben ezen a területen semmilyen fejlesztés nem történt, és ezek fontos lépések afelé, hogy családok is szívesen járjanak meccsekre. Így aztán nem került szóba a magyar bajnoki meccsek látogatottsága, és a stadionok üzemeltetésével kapcsolatos problémák sem.
„A miniszterelnök személye és futballszeretete miatt a foci megközelítése mindig kap egy politikai színezetet, és emiatt nem korrekten, hanem gyakran egyoldalúan mutatják be a felmerülő kiadásokat, azok társadalmi hasznosságát.”
Csányi az interjú második felében tesz utalásokat arra is, hogy ő sem lesz a világ végéig az OTP elnök-vezérigazgatója. Anno maga ajánlotta az elnök és a vezérigazgató posztjának összevonását, néhány hete pedig ő tett javaslatot azok szétválasztására is, de egyelőre bírja a strapát, és nem adja át egyik posztot sem.
Beszél embereiről, és a lehetséges utódlásról is - kifejti például, hogy a jó vezetőre nagyobb veszélyt jelent a siker, mint a kudarc, mert a tévhitekkel ellentétben azt néha nehezebb feldolgozni, ha „pedig valaki azt gondolja, hogy neki nincs szüksége kontrollra, abból nagy baj lehet.”
„De azért az embernek előre kell gondolkodnia: ha felépített valamit, azt úgy is kell átadni, hogy hasonlóan hatékonyan tudjon működni a továbbiakban is, és ezzel kapcsolatban eléggé letisztult elképzelésekkel rendelkezem.”
Ami a pénzügyi kérdéseket illeti, Csányi azt mondja, nem tart attól, hogy a kormány körei egy szuperbankkal próbálják majd rátörni az ajtót az OTP-re, de azért hallhatóan résen van, és „természetesen nem tudom, hogy kié lesz a Budapest Bank.”
Csányi szerint kell készülni egy elkövetkező pénzügyi válságra, de az aligha lesz olyan sújtó, mint volt a 2008-as, és a devizahitelek kivezetése, a hitelezési szabályok rendezése és bankszektor erősödése miatt az egyébként sem érinti majd olyan mélyen a magyar pénzügyi világot, mint az előző tett.
Az OTP 1 milliárd eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, de nem áll meg a terjeszkedésben: Szerbia, Bulgária, Montenegró, Albániába, Moldávia és Horvátország után Szlovéniában is piacra lépnek majd, utána viszont egy ideig nem terveznek újabb bankot venni a térségben.
Odaszúrt egy kicsit Matolcsy Györgynek, miután az MNB megemlítette, hogy kicsit borsos a magyar bankszektor. Csányi szerint viszont a bankadó, a szanálási hozzájárulást, a tranzakciós illeték is hozzájárul a bankolás magas költségeihez.
„Amikor az MNB kifejtette az álláspontját erről a kérdésről, mi is megfogalmaztuk a véleményünket, és az nem teljesen igazolta vissza a jegybank megállapításait. Azokban az országokban, ahol az OTP jelen van, a marzsok Magyarországon a második legalacsonyabbak.” (Index)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.