Teljesen új emberként, szinte vadidegenként tért vissza a muszlim vallású ujgur kisebbség több tagja az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fenntartott átnevelő táborokból – mesélte el az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek az ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak ki feltételesen.

Az AFP 9 olyan pakisztáni férfival készített interjút, akiknek a felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még 3 hónapon át szoros felügyelet alatt tartják, hogy meggyőződjenek arról, sikerrel tud alkalmazkodni a kínai társadalomhoz”. Mindegyik férj hasonló tapasztalatokról számolt be: a tábort megjárt feleségek már nem imádkoznak, alkoholt és disznóhúst is fogyasztanak, és a viselkedésükben végbement változásról nem hajlandók semmit elárulni, és attól tartanak, hogy legközelebbi a családtagjaik is a kínai hatóságok besúgói lehetnek.

A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték az ujgur feleségeik szabadon bocsátását. Több mint 40 nőről van szó, a többségüket az AFP szerint márciusban és áprilisban elengedték. A pakisztáni férjek úgy sejtik, azért kényszerítették a feleségeiket az átnevelő táborokba, mert egy iszlám országhoz, Pakisztánhoz fűzték őket szoros szálak.

Kína iszlámábádi nagykövetségének helyettes vezetője azt mondta a HUM News pakisztáni televíziónak, hogy az egész történet csak Kína-ellenes nyugati propaganda, amivel vitát akarnak gerjeszteni Peking és Pakisztán, illetve más muszlim országok között. A diplomata szerint a szóban forgó táborok „oktatási központok” olyan embereknek, akiknek a gondolkodását „szélsőséges, terrorista ideológiák” fertőzték meg.

Emberi jogi szervezetek korábban többször beszámoltak róla, hogy az utóbbi időkben szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a hszincsiangi ujgur kisebbséget, aminek kb. 1 millió tagját tartják fogva átnevelő táborokban, és a kiterjedt megfigyeléshez arcfelismerő és adatelemző technológiákat használnak. Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, hogy a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amik nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

Egy másik riportjában az AFP megszólaltatott egy 39 éves kazah származású kínai nőt, aki azt állította: a hszincsiangi muszlim kisebbséget célzó „politikai átnevelő” programban a kínai hatóságok gyakorlatilag kényszermunkára fogják a foglyokat. Ő 18 hónapot töltött két átnevelő táborban, ahonnan áthelyezték egy kesztyűgyárba. A minimálbérnél jóval kevesebb fizetésért dolgoztatják az embereket ilyen gyárakban, amiknek a termékeit köztudottan külföldi piacokra szánták – mondta.

A francia hírügynökség érdeklődésére egy hszincsiangi tisztségviselő határozottan tagadta, hogy kényszermunkára fognák a táborlakókat. Nincs semmiféle szerződés a „képzési központok” és ipari vállalatok között, nem küldenek a táborokból senkit gyárakba dolgozni – mondta.

Emberi jogi szervezetek szerint viszont létezik egy ilyen összefüggés, és egyes cégek már lépéseket is tettek emiatt. A Badger Sportswear amerikai ruházati vállalat például felbontotta a szerződését Hszincsiangban működő beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy ott foglyokat kényszerítettek dolgozni. (MTI)