Harminc év alatt 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon a Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint.

A 189 ország adatait elemző kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal nőtt, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában, míg a fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás.

Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra, hanem a népességnövekedésre vezethető vissza.

Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékében: amíg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.

A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amik közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest 10 százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. De a tanulmány szerzői szerint ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.

„Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest”

– mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.

A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban, és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy 2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet.

A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.

Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak, ez 2017-ig 6,5 literre nőtt. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke.

Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent.

A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muszlim Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert.

A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező, ezt főleg Kína és India szemlélteti, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás. (MTI)