A választott orvoshoz való ragaszkodást valahogy ki kellene radírozni az emberek fejéből, de nem lehet

Vannak területek, ahol az elmúlt években látványosan visszaszorult a korrupció, a rendőrt például ma már sokkal kevésbé lehet lefizetni azért, hogy ne büntessen meg gyorshajtásért. A magyar gazdaság egy hatalmas területén azonban fél évszázada változatlan a helyzet: ez az egészségügy, a korrupció pedig ebben az esetben a hálapénzt jelenti.

Az egészségügyben szinte természetes, hogy a betegnek tejelnie kell, ha meg akarja kapni azt a figyelmet az orvostól, amit elvár, ennek a tejelésnek a leglátványosabb terepe pedig a szülészet, ahol súlyos százezreket perkálnak ki anyák és apák.

  • Pedig ezért a pénzért simán lehet, hogy az anya még rosszabbul is jár, mintha csak besétált volna az ügyeletre.
  • Az orvosválasztás intézménye egyáltalán nem garancia semmire sem, a szülők mégis ragaszkodnak hozzá még a magánkórházakban is.
  • Az orvosok pedig ki is használják ezt a helyzetet, a rendszer ugyanis csak így képes biztosítani számukra azt a pénzt, amiért nem költöznek el külföldre.

A K-Monitor és az EMMA Egyesület keddi rendezvényén szakértők beszélgettek arról, miért van, és mit lehetne tenni a hálapénzzel. Egy amerikai orvos pedig bemutatta a kutatást, amit több mint ezer magyar nő megkérdezésével végzett még 2014-ben, és amiből kiderült, hiába fizetnek a nők a szülészorvosnak, az orvosválasztás miatt még nagyobb eséllyel is végeznek rajtuk orvosi beavatkozást a szülés során.

Fizettek, de nem azt kapták, amit vártak

Dr. Nick Rubashkin szülész-nőgyógyász Kaliforniában élő, de magyar származású orvos, 2014-ben egy évet töltött el ösztöndíjasként a SOTE-n. Ez alatt az idő alatt elvégzett egy kutatást, több mint ezer 18-45 éves újdonsült anyát kérdezett arról, mit tapasztalt a szülése során. Az amerikai Rubashkint láthatóan meglepte, hogy Magyarországon nem csak hogy létezik olyan gyakorlat, hogy választott orvos, akinek informálisan fizetni kell, hanem a szülők használják is ezt a szolgáltatást.

A megkérdezett nők több mint fele választott orvost mind az állami, mind a magánellátásban, és fizetett is neki ezért.

A kutatás azonban azt is kimutatta, hogy az orvosi beavatkozások gyakrabban fordultak elő akkor, amikor valakinek volt választott orvosa. A reprezentatív mintából a nők 41 százaléka szült császármetszéssel. A császármetszések aránya a választott orvosnál szülő nők esetében 45 százalék volt, azoknál viszont, akik nem választottak orvost, csak 33 százalék. 43 nő ráadásul arról számolt be, hogy az orvos nem is kérte az engedélyét a császármetszéshez. A szülésznő jelenléte a kutatás szerint jótékony hatással volt a beavatkozások számára: azoknak a nőknek a körében, akik mellett a választott orvos és egy szülésznő is ott volt, kevesebb volt a császármetszés.

Fotó: Jessica Bordeau/BSIP

Rubashkin azt is elmondta, hogy az orvost választó nők elsősorban azt várják el az orvostól, hogy legyen jelen a szülésnél, azaz áldozzon az idejéből a szülő nőre. Ez a kutatás szerint valamennyire meg is valósult, a választott orvos több időt töltött a szülő nővel a vizsgálatok során, mint a nem választott orvos. A választott orvos jelenléte és a hálapénz azonban egyáltalán nem volt garancia arra, hogy megfelelően bánjanak velük.

Fazakas Pálma, az EMMA Egyesület munkatársa szerint a nők különböző okokból választanak maguknak szülészorvost (és fizetnek neki hálapénzt). Egyrészt azért, mert jobb minőségű ellátást szeretnének, azaz hogy ne avatkozzanak bele az orvosok a folyamatba, ne érje őket hátrány, és legyen valaki, akiben megbízhatnak, és neki legyen is rájuk ideje. Másrészt pedig a biztonságot akarják így megvásárolni maguknak, amit a választott orvos jelenléte jelent számukra.

Ezzel szemben mit kapnak? Az esetek 80 százalékában szülésindítást, felesleges beavatkozásokat. Volt akit így is verbális abúzus ért, másnak elvették a babáját és csak fél nap elteltével kapta vissza. “Ők már nem fognak hálapénzt adni, mert semmi értelme nem volt” - mondta Fazekas.

Ráadásul ez a csoport éppen az a csoport, amely sokkal jobban tudja érvényesíteni a saját érdekeit a hátrányosabb helyzetű nőkkel szemben. Kardos Rita, a Regina Egyesület munkatársa Miskolc környékén dolgozik együtt roma nőkkel. Ott előfordult, hogy azt mondták a kórházban szülő roma nőnek, hogy “ti, cigányok csak a pénzért szültök”. Emiatt a kórházat később meg is büntették. Ugyanitt fordult elő az is, hogy fizetni kellett a plusz egy főnek járó védőruháért először 3000, majd 5000 forintot. “Ez tényleg csak higiéniai szabályzat vagy szűrik, ki az, aki bejöhet?” - kérdezte Kardos, utalva arra, hogy a roma embereknek kevesebb pénze van ezt kifizetni. A gyakorlatot később a bíróság megtiltotta, mondván, sérti az egyenlő bánásmódot.

A hálapénz büntetőjogi tétel, de a munka törvénykönyve lehetőséget ad rá, hogy egy kórházigazgató engedélyezze az elfogadását. “Ez jogilag és emberileg is nonszensz” - mondta Zákány Zsolt szülész-nőgyógyász, a berettyóújfalui kórház Szülészet-Nőgyógyászati osztályának volt vezetője. A jog szerint egyetlen esetben lehet hálapénzt adni: ha a páciens elégedett az ellátás minőségével, minden úgy történt, ahogy szerette volna, és ezt szeretné meghálálni.

Zákány szerint ma Magyarországon nagyon kicsi az esélye, hogy egy páciens vagy anya csupán hálából adjon pénzt az orvosnak azért, mert elégedett volt az eljárással.

Ezzel szemben a hálapénz általában a következők miatt cserél gazdát:

  • Az anya tudja, hogy az orvosok keveset keresnek, ezért fizet.
  • Az anya azt akarja, hogy ne csak egy legyen a sok beteg közül, válaszokat szeretne a kérdéseire, és személyességet akar az orvostól, ezért fizet.
  • Az anya úgy hiszi, ha nem fizet, akkor valamilyen vélt vagy valós hátrány fogja érni, ezért fizet.
  • Az anya egy konkrét orvosnál akar szülni, ezért fizet.
  • Az orvos kerek perec kijelenti, nála csak akkor lehet szülni, ha az anya fizet. Ezért az anya fizet.

Zákány szerint a hálapénz, azaz az anya és az orvos között létrejövő megállapodás biztosan hatással van az orvosi ellátásra is. A szülész szerint elég elképzelni azt az esetet, hogy a nő túlhordja a gyerekét, a választott orvosnak viszont akkor már dolga van, például konferencián kell részt vennie. Ez az orvos el fogja magyarázni az anyának, hogy mindenképpen be kell indítani a szülést, végül pedig azt fogja javasolni,hogy hajtsanak végre rajta császármetszést.

“Az illető hölgy akkor most előnyt vásárolt magának? Így képzelte el a szülést, amikor teherbe esett?” - kérdezte Zákány.

Sehogy se tudják kiverni a szülők fejéből, hogy orvost válasszanak

Az állami ellátásban jelenlévő szürkezóna egyre több embert sarkall arra, hogy a magánegészségügyhöz forduljon. “Budapesten és a környékén tavaly minden nyolcadik gyermek magánellátásban jött a világra” - mondta Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház volt operatív igazgatója. Szerinte ez azért van, mert a középosztályban van egy világos vágy arra, hogy másképp legyen, és ne feketén kelljen fizetniük.

“Ők egyébként nem gazdag emberek, alsó-középosztálybeliek, van, hogy 3 kártyával fizetik ki a 400-500 ezer forintos szülési díjat, anyuka, apuka, nagyszülők” - mondta Lantos.

A magánellátásban azonban ugyanúgy előjönnek a választott orvos által okozott ellátási problémák, mint az állami rendszerben, még ha ott nem is feketén kell fizetni, hanem transzparensen, számlásan.

Erre közvetve a betegek elvárásai is hatással vannak.

Lantos szerint a magánellátás esetében a szülők egy szolgáltatást vásárolnak, ami azt jelenti, hogy az anyák és apák komoly tervekkel, elvárásokkal érkeznek a kórházba (amúgy az elvárások a hálapénzes állami ellátás esetében is megvannak). Ennek van hivatalos neve is, ez a szülési terv, és azt írják le benne, mi miután jöjjön, milyen segítők legyenek jelen, extrém esetben akár azt is, milyen zene szóljon a szülés közben. Lantos szerint középosztálybeli nőknél ma már hárman is bent szoktak lenni a szülőszobában, de volt náluk olyan tehetősebb roma család is, akik 20-an figyelték a szülést.

“Ha végigmegyünk ezen a terven, ami sokszor már a harmadánál bedől, és ekkor van az elégedetlenség” - mondta Lantos. Hiszen fizettek, mégsem azt kapják, amire számítottak. Ez a magánellátásban és az állami hálapénz ellátásban is megtörténhet.

Lantos szerint mindez azért van, mert a szülés egy élettani folyamat, a szülési terv pedig az akadálya is lehet annak, hogy ez a saját ütemében folyjon le. “Az első szülőknek egy idő után szembesülnie kell azzal, hogy a tágulásuk más lehet, mint a barátnőjüknél volt, és valóban kellhet császármetszés is” - magyarázta Lantos.

Lantos szerint ezek az elvárások az elmúlt 8 évben csak mélyültek, a középosztálybeli nők egyre tudatosabban és egyre több elvárással érkeznek a kórházba, amelyeket főképp olvasott/hallott sztorikból állítanak össze. Ezek az elvárások pedig oda vezetnek, hogy saját orvost akarnak választani maguknak.

Fazakas Pálma a beszélgetés egy pontján felidézte, nem csoda, hogy az anyák Facebook-csoportokban és szájhagyomány útján tájékozódnak. “Azt látom, hogy a nők 99 százaléka egy nagy sötét erdőben bolyong” - mondta. Az már segítene, ha a kórházak közzé tennék a szülészeti beavatkozásokkal kapcsolatos statisztikáikat, de nem teszik.

“A választott orvos azonban minden esetben több beavatkozást jelent” - mondta Lantos. Ez szimplán abból fakad, hogy az orvosnak magának is van élete. “A négynapos ünnepek előtt három és félszer annyi gyerek születik, mert az orvosok is el akarnak menni szabadságra” - mondta Lantos.

A kismamákat behívják csütörtökön, pénteken pedig “szakmányban szülnek”.

Végül a doktor péntek délután lelép, az anya és az újszülött pedig ott marad az ügyeletes orvosra és ápolóra az esetleges komplikációkkal. “A választott orvos nem feltétlen áldozza fel az idejét azért, mert kap 100 ezer forintot. A te szülésed neked az egyetlen, de neki van még 30, amit bele kell pakolnia a saját életébe” - mondta Lantos.

“A választott orvos-fétist valahogy ki kellene radírozni az emberek fejéből, de nem lehet” - mondta.

Ők megpróbálták, csináltak egy olyan csomagot, amelyben nincs választott orvos és szülésznő, abban bíztak, hogy a magánkórház brandje elég lesz hozzá, hogy az anyák nyugodt szívvel szüljenek náluk az ügyeletben. “Rengeteg pénzt beletettem és nem értem el 5 százaléknál nagyobb eredményt” - mondta Lantos. Az édesanyák a félmilliós alapdíj fölött simán bevállalták a plusz 150-200 ezer forintot a választott orvosért és szülésznőért, mert még a magánkórházban is így érzik magukat biztonságban.

Fotó: CALMETTES/BSIP

“Probléma lenne, hogy a nők öntudatosabbak?” - kérdezett minderre vissza Fazakas Pálma. Szolgáltatást vásárolnak, a pénzükért cserébe pedig elvárhatják, hogy lehessenek konkrét elképzeléseik. Ha egy fúvószenekarra vágynak, és van rá egymillió forintjuk, akkor legyen fúvószenekar, hiszen az érintett nő ettől fogja biztonságban érezni magát. Szerinte nem az öntudatosabbá váló nőkkel van baj, hanem azzal, hogy a személyzet nem képes elfogadni, hogy a nőknek joga van problémamentes szülés esetén meghatározni, mit hogyan szeretnének

Fazakas azt is megemlítette, hogy a nők ráadásul nehezebben tudnak érvényt szerezni az igazuknak akkor, ha úgy érzik, nem megfelelően bántak velük.

“Az a tapasztalatunk, hogy ellehetetlenítik a történeteiket, már családi körben is, nem hiszik el, bagatellizálják”- magyarázta.

Lantos Gabriella a beszélgetés egy pontján azzal példálózott, hogy az orvosok nagyon is tartanak attól, hogy kisebb-nagyobb sérülések kapcsán pert indítanak ellenük. “Egész iparág alakult ki erre” - mondta. Az az orvos pedig, aki egyszer már része volt egy ilyen ügynek - bár lehet, hogy nem is rajta múlt, hogy Down-kóros lett a gyerek, csak az ultrahang nem vette észre korábban -, mindent el fog követni azért, hogy soha többet ne kerüljön ilyen helyzetbe.

“Azonnal meg fogja császározni a kismamát orvosi felelőssége teljes tudatában. Ez aztán nehezen elválasztható attól, amikor a saját vagy a nő érdekében teszi ugyanezt, a jogi fenyegetettség sokszor belelöki az orvosokat ebbe az elhatározásba” -magyarázta Lantos.

Zákány Zsolt minderre azt mondta, a császármetszések száma nem a jogi fenyegetettség miatt ekkora, hanem a millió más, az ellátást torzító tényező miatt: a társadalmi elvárások, a rohanó idő, a hálapénz miatt. Manapság például rengeteg nő külön kéri, hogy császármetszéssel szülhessen, az ő döntésüket is tiszteletben kell tartani.

Miért van egyáltalán hálapénz?

A beszélgetésen megjelent szakemberek szerint több oka is van annak, hogy a hálapénzszedés mint rendszer egyáltalán működik. Lantos Gabriella azt mondta, nyugaton egy orvos fizetése 5-7 ezer euró is lehet, Budapesten pedig 350 ezer forint. A hálapénzrendszer elfogadásával a kórházigazgató lényegében azt próbálja megakadályozni, hogy a személyzet elvándoroljon, így ennek orvosmegtartó szerepe van.

A rendszer azonban mára már önfenntartó, Lantos szerint ugyanis egyáltalán nem lenne szükség annyi orvos-beteg találkozóra, egy problémamentes szülésnél például nincs szükség orvosra, csak szülésznőre. Épp úgy, ahogy a nyugdíjasoknak sem kell feltétlen mindig kardiológussal találkozniuk, sok esetben elég lenne csak az asszisztens. Viszont ha csökken az orvos-beteg találkozások száma, akkor az orvosok hálapénzes bevétele is csökken.

Zákány Zsolt erről azt mondta, évtizedeken át alakult a rendszer, amely arra vitte rá az orvosokat, hogy a karrierjük elején még nem fognak hálapénzhez jutni, de idővel “belenőnek” a rendszerbe, és akkor fognak keresni. Jelenleg ez a hálapénzbe belenőtt orvosi réteg dominálja az ellátást, de szerinte a fiatalabb orvosok már nem így gondolkodnak.

Lantos szerint a hálapénzt és a szürkezónát segíti az is, hogy az állami egészségügyben nincs meghatározva, milyen szolgáltatás jár a TB-fizetésért, emiatt pedig nincsenek fizetős extra szolgáltatások sem. Így mindenki csak vélelmezi, mi jár és mi nem jár, fizetni viszont hajlandó lesz érte, hogy megkapja, ami szerinte jár neki. Vagy hálapénz formájában, vagy az egészet megkerülve a magánellátásba menekülve. A magánellátás azonban csak az életet nem veszélyeztető és a nagyon gyakori ellátások esetében járható út, nem véletlen, hogy a sürgősségi osztályok és az onkológiai osztályok csak az állami egészségügyben érhetőek el. Azok ugyanis annyira drágák, hogy nincs az a magán-kockázatközösség, amely képes megfinanszírozni őket. Így végső soron egyszer mindenki vissza fog kerülni az államhoz.

Az asztal alatt adott pénzt asztal fölé kell tenni - mondta Zákány Zsolt. Az orvosválasztásról pedig szerinte ki kell mondani, hogy az nem az alapcsomag része.