Különös év volt 2000. Az MSZP és a KDNP vezetői megbeszélést tartottak a két párt együttműködéséről, ami után Kovács László és Giczy György azt nyilatkozták a sajtónak, hogy közös érdekük a kormányon lévő Fidesz leváltása. A KDNP elnöke szerint ők nem akarnak a Fidesz fiókszervezetévé válni, Kovács László pedig meghívta a KDNP-t a Szocialista Internacionálé Hívő Ligája kongresszusára.

És ekkor még közös nemzetközi pártszövetség tagja volt a Fidesz és az SZDSZ. A Liberális Internacináléba még 1992-ben lépett be a Fidesz, az SZDSZ csak a következő évben lett tag. 2000-re már elég furcsán nézett ki az a helyzet, a jobboldali fordulatot már jóideje végrehajtó, a kereszténydemokráciát egyre gyakrabban emlegető, a kisgazdákkal és az MDF-fel koalícióban kormányon lévő Fidesz a Liberális Internacionálé kongresszusaira jár, Orbán Viktor pedig a szervezet szűk vezetésének is a tagja. 

1997-ben ebben a minőségében vizionálta két nagy erő összecsapását a liberálisok kongresszusán:

“Közép- és Kelet-Európában a politikai választóvonal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között.”

A Fidesznek a liberális klubtagság egyáltalán nem okozott gondot. Annyira nem, hogy 2000 januárjában Kövér Lászlót a Napi Magyarországban meg is kérdezték arról, hogy a Fidesz hazai kormánykoalíciós partnerei sem értik, mit keres a Liberális Internacionáléban a párt. Kövér előbb SZDSZ-ezett egyet, aztán határozottan visszautasította, hogy gond lenne a Fidesz liberalizmusával.

Ahhoz képest, hogy Kövér 2000 januárban még elutasította, hogy pártcsaládot váltanának, 2000 szeptemberben a fideszes politikus már arról beszélt, hogy 

„a Liberális Internacionálé egy szűk körű liberális klub”.

A kettő között különös játékba kezdett a Fidesz. Orbán például 2000 februárban a Liberális Internacionálé alelnökeként részt vett a konzervatív Európai Néppárt madridi tanácskozásán. Meg is kérdezték tőle egy spanyol lapinterjúban, hogy nem különös-e ez. Orbán szerint nem, mert a Fidesz a magyarországi jobbközép pártok ernyője. Fel is vázolta a magyar helyzet a spanyol újságírónak. „A párt kemény magja a liberális-konzervatív megjelölést kapta, és köréjük kereszténydemokraták és egyéb konzervatívok tömörülnek. Így kettős kapcsolatot tartunk fenn a Liberális Internacionáléval és az Európai Néppárttal, amelynek minden esetben elfogadjuk a meghívását”. A madridi tanácskozás szerinte egyébként azt bizonyította, hogy a Néppárt jövőbeni irányultsága helyes. 

Arról, hogy a Fidesz átlép a Néppártba, már nyáron lehetett hallani. Szájer József erről azt mondta, hogy a Néppárt csábítása is azt jelzi, megnőtt a nemzetközi érdeklődés a párt iránt. De azt is közölte gyorsan, hogy a Fidesz jól érzi magát a Liberális Internacionáléban, sokat köszönhetnek az LI-nek. Majd végül mégis közölte, hogy azért érdemes elgondolkodni azon, hogy amikor Magyarország is tagja lesz EU-nak, akkor melyik frakcióba üljön be a Fidesz. Ezt nehéz dilemmaként értékelte, amit el kell döntenie a Fidesz vezető szervezeteinek. 

A váltás lehetőségéről a Liberális Internacionálé vezetői csak a sajtóból értesültek. A szövetség vezetője, Otto Lambsdorff azt mondta, hogy bár már voltak „bizonyos célzások” a Fidesz részéről erre, hivatalosan nem kaptak semmilyen jelzést a távozási szándékról. Lambsdorff arra is figyelmeztette a Fideszt, hogy egy váltás mindenképpen fölvetné a Fidesz "megbízhatóságának kérdését". 

„Nem kérdés, hogy nemzetközi vitára lehet számítani, különösen annak fényében, hogy Orbán Viktor, az LI alelnöke a szervezet legutóbbi brüsszeli közgyűlésén ízig-vérig liberális beszédet mondott, amely általános tetszést aratott. Sokan fölteszik majd a kérdést: vajon mi változott meg?”

- mondta Lambsdorff 2000 júliusban.

Lambsdorff aztán Budapestre jött, személyesen tárgyalt a vele jó kapcsolatot ápoló Orbán Viktorral. Az LI elnöke ezt követően azt nyilatkozta, hogy sajnálatosnak tartaná, ha a Fidesz elhagyná a szervezetet, Orbánt pedig közben újra alelnöknek jelölték a Liberális Internacoináléban. 

Ekkora már teljesen egyértelmű volt, hogy a Fidesz le fog lépni, bár ezt nem mondták ki nyíltan. Orbán aztán szeptemberben elment Szlovéniába, a szervezet vezetőinek tanácskozására, ahonnan elkésett, aztán a vége előtt jóval hamarabb elment az ülésről, a kettő között pedig megelőlegezte, hogy a Fidesz kilép, de hivatalos kilépési papírt nem nyújtott be.

A Szlovéniában történtekről a Liberális Internaiconálé másik magyar tagja, az SZDSZ politikusa, Eörsi Mátyás számolt be az MTI-nek. 

 "A Fidesz külön napirendi pontként szerepelt a büro ülésén, ahol végül hivatalosan is elhangzott a miniszterelnök szájából a hónapok óta lebegtetett szándék" - mondta Eörsi, aki szerint Orbán Viktor belpolitikai okokkal magyarázta a döntést, a büro pedig „rezignáltan vette tudomásul magyarázkodását" arról, hogy a Fidesz miért dobja el liberális kapcsolatrendszerét”.

Eörsi tájékoztatása szerint  Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon csak két párt maradhat életben, a volt kommunisták és az általa vezetett antikommunista párt, amely csak kereszténydemokrata alapon szervezhető meg. Amire az LI vezető testületének ülésén többen megjegyezték: a kommunista ideológiával a
liberalizmus, a szabadság eszméje áll a legélesebben szemben, ezért ez nem lehet oka az LI elhagyásának.

Jan Weijers, a szervezet főtitkára ezután Magyarországra utazott, mert nem volt világos számukra, hogy hivatalosan is eldöntötte-e a Fidesz a szakítást. Weijers szerint „világos különbség van a liberalizmus és a kereszténydemokrácia között, hiszen míg az előbbi a piacgazdaságról, a személyes szabadságról szól, az utóbbi egy erős, paternalista állam mellett teszi le a voksot”.

A főtitkárt az ekkor a Fidesz elnöki posztját betöltő Kövér László fogadta. Kövér azt mondta, hogy még nem dőlt el a váltás, mindenestre a Fidesz eredményesnek ítéli az Liberális Internacionálében eltöltött nyolc évet.

Kövér László még azt is mondta, hogy a Fidesz csatlakozása az Európai Néppárthoz nem a párt politikájában jelent változást, hanem lehetőségeiben. Sőt, továbbra is törekednek azoknak a kiváló kapcsolatoknak a fenntartására, amelyek az elmúlt években a Fidesz és a Liberális Internacionálé egyes pártjai között létrejöttek.

Az LI főtitkára a megbeszélüsük után azt mondta, hogy a Fidesz vezetői a döntésüket azzal indokolták, hogy egy szervezetben szeretnék tömöríteni a liberális, a konzervatív és a keresztény értékeket. Jan Weijers ezt úgy kommentálta, hogy egy pártnak inkább világos ideológiát kell meghatároznia.

Azt tudni érdemes, hogy ekkor a Liberális Internacionálénak 84 szervezet volt a tagja, ezek közül 14 párt van akkor kormányon. Az LI történetében korábban még nem fordult elő, hogy egy éppen kormányon lévő tag lépett volna ki a szervezetből. Ugyanakkor az Európai Parlamentben - aminek ekkor még nem volt tagja Magyarország - az Európai Néppártnak volt a legnagyobb frakciója, 233 tag, szemben a liberálisok 47 főjével. 

A váltás fejcsóválással fogadó nemzetközi liberális táborral szemben itthon a Fideszt az ekkor Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néven futó szervezet védte meg. Ez az MSZP-vel barátkozó Giczy-féle KDNP-vel szemben álló kereszténydemokrata szervezet volt. Surján László, az MDKSZ elnöke azt mondta, a Fidesznek mindenképpen érdemes átlépnie az Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba, mert nehéz egy olyan nemzetközi szervezetben dolgozni, ahol együtt van a Fidesz az SZDSZ-szel.

A Fidesz végül 2000 október végén búcsúzott el hivatalosan a Liberális Internacionáléból. Az ottawai kongresszura Várhegyi Attila, a Fidesz választmányának elnöke utazott el, hogy megköszönje a csaknem egy évtizednyi együttműködést, a támogatást és a közös akciókat. Várhegyi szerint a Liberális Internacionáléban megértették, hogy a belpolitikai okok miatt lép át a Fidesz a konzervatív Néppártba. „Hiszen 2002 egyik nagy kihívása, hogy vagy a szocialista erők vagy pedig a polgári pártok nyernek Magyarországon” - mondta Várhegyi. 

A szintén jelen lévő Eörsi Mátyás szerint a Fidesz érveit egyáltalán nem fogadták el a kongresszuson. Szerinte Lord Alderdice, a Liberális Internacionálé alelnöke azt válaszolta Várhegyinek, hogy „minden országban jelentkezik olyan kihívás, hogy egy párt a szavazatok növelése érdekében hátat fordítson elveinek, és populistább, adott esetben szocialista vagy konzervatív üzeneteket fogalmazzon meg. A Liberális Internacionálé pártjai azért döntenek mégis úgy, hogy kitartanak a liberális elvek mellett, mert ezekben hisznek. A Fidesz viszont úgy döntött, hogy elveit és meggyőződését is kész feladni a választási siker érdekében, de ebben nem számíthat semelyik liberális párt támogatására sem”.

Várhegyi szerint arról van szó, hogy a Fidesz és a kormány programjában a liberális elvek mellett megtalálható keresztény és konzervatív értékek megkövetelik, hogy
hivatalossá tegyék a kapcsolatot az Európai Néppárttal.

A búcsúzó politikus felhozott egy olyan érvet is, hogy elsősorban a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas, illetve az alapvetően kereszténydemokrata orientációjú idősebb párttagok igényelték a váltást, hogy „a Fidesz belpolitikai helyzete jelenjen meg nemzetközi kapcsolataiban is”. 

Az valóban furcsa helyzet volt, hogy az ellenzéki SZDSZ és a kormányon lévő Fidesz egy pártszövetségben volt Európában. Az SZDSZ-es Magyar Bálint például ezen a kongresszuson szólalt fel, és mondta azt a 2000-es magyarországi helyzetről, hogy "a hatalom, akárcsak a rendszerváltás előtt, mindent centralizál, és a saját uralma alá hajt, a demokratikus ellenőrzés eszközrendszerét szétzilálja, és az intézményes korrupció ma már nem marad el a kádári időkben tapasztaltaktól”.

Arról egy 168 Órának és az MTI-nek közösen adott interjúban Otto von Lambsdorff, a Liberális Internacionálé tiszteletbeli elnöke is beszélt, hogy valóban okoz problémát, hogy ellenséges a Fidesz és az SZDSZ viszonya. Erről azt mondta, hogy neki is vannak politikai ellenfelei, akikkel vitatkozik, ám minden további nélkül hajlandó velük meginni egy pohár sört, és józanul, emberi módon kezeli őket. „Ennyi önbizalomnak a Fideszben is meg kellene lennie” - mondta Lamsdorff, aki szerint a Fidesz nyugodtan mondhatta volna, hogy a Liberális Internacionáléban mi vagyunk az erős magyar párt. „Az SZDSZ, ezt mindenki tudja, aki megnézi a közvélemény-kutatásokat, jóval lejjebb van. A Fidesznek ki kell vonulnia azért, mert az SZDSZ bent van? Ezen csodálkoznék. Magam nem tennék ilyet.”

A búcsúzó Várhegyi azzal próbálta még menteni a helyzetet, hogy a Fidesz kilépése nem jelenti azt, hogy bármiféle szakadásról vagy elfordulásról lenne szó. A Fidesz továbbra is keresi majd a kapcsolatot a liberálisokkal, hiszen az új választott pártcsoportja, az Európai Néppárt nem a szocialista, hanem a liberális frakcióval működik együtt. „Ezért is mondtam felszólalásomban: remélem, hogy a nemzetközi politika más színterein azért találkozunk” - fogalmazott az MTI-nek Várhegyi. 

A következő hónapban a Fidesz már csatlakozott is az Európai Néppárthoz, Orbán Viktor januárban fel is szólalt a Néppárt kongresszusán, Európai értékek a XXI. században volt a címe az előadásának. 

A pártsajtó gyorsan lekövette a változást. A Magyar Nemzet már szeptemberben vezércikket írt Eörsi Mátyásnak arról a megjegyzéséről, hogy a büró - aminek tagja volt maga Orbán is - rezignáltan fogadta a magyar politikus bejelentését a várható távozásukról. A cikkben - amellett, hogy felhívták a figyelmet arra, hogy az SZDSZ összeállt a posztkommunistákkal - azt is felfedezték, hogy «a Liberális "Internacionálé" neve a Lajtától innen felemás képzetársításokat ébreszt, és a központi vezetőség elnevezése is nálunk - ugyancsak sajnos - a volt moszkvai politbürót idézi». (Molnár Pál: Rezignált politbüró)

2001 augusztusra, vagyis 18 évvel ezelőtt Tőkéczki László már eljutott oda, hogy a Fidesz nemzetközi balliberális támadás alatt áll, ezzel zárta a Mit kell tenni a MIÉP-pel című publicisztikáját: „Mert azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországon a demokrácia az MSZP-vel és az SZDSZ-szel egyenlő, ha szükséges, erről tanúságot tesz az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség, a Szocialista és a Liberális Internacionálé, és Tom Lantos, sőt Soros György is. Akinek mindez nem elég, annak nem való a demokrácia.”

Egy újabb válás előtt

Most annyi a különbség, hogy a Néppártban nem marasztalják úgy a Fideszt, mint annak idején a liberálisok. Orbán szerint óriási hibát követ el a Néppárt, ha balra nyit (ahonnak egyébként ők is jöttek), és a jobbszél felé kell fordulni. Ha nem az utóbbi forgatókönyvet választja a többség, ők lelépnek. Mindezt annak az osztrák Szabadságpártnak a politikusa mellett állva közölte, amelynek kizárását 1993-ban Szájer József követelte a Liberális Internacionáléból. Szájer azzal indokolta a kizárást, hogy „a liberális elvekkel nehezen egyeztethető össze az FPÖ által kezdeményezett külföldi- és idegenellenes népszavazás, amely sérti a genfi nemzetközi konvenciót is.” 

Szájer és a Szabadságpárt tagjai akár még az idén egy frakcióban ülhetnek ismét az Európai Parlamentben. De már nem a liberálisoknál és nem is a néppártban.

(A cikk alapját 2000-es MTI-hírek adták.)