A Georgetown Egyetem Személyesadat-védelmi Központja kiadott egy jelentést, amiben listáznak több olyan esetet is, ahol szerintük a rendőrök rosszul és/vagy felelőtlenül alkalmazták az arcfelismerő technológiát. Az egyik ilyen egy 2017-es New York-i ügy volt, amiben a rendőrség Woody Harrelson színész nagy felbontású arcképeit használták egy tolvaj elfogása érdekében.

A tolvaj egy New York-i bárból lopott sört, és fel is vette a biztonsági kamera, csak túl pixeles volt az arca. Annyit viszont láttak, hogy kicsit hasonlít Woody Harrelsonra, ezért aztán a színész képével kerestek egyezéseket a rendőrségi adatbázisban. Találtak is néhányat, majd a nyomozás egy ember letartóztatásához vezetett.

Egy másik alkalommal a New York Knicks kosárlabdacsapat egyik játékosának fotóját használták ugyanígy egy brooklyni bántalmazási ügyben.

A Georgetown Egyetem kutatói szerint egyszerűen nem lehet így használni az arcfelismerő technológiát, hiszen más egy program, amiben az emberek azt keresik, melyik hírességre hasonlítanak, és más egy rendőrségi ügy, aminek a végén emberek börtönbe kerülhetnek. A New York-i rendőrség szerint a kutatók túlaggódják a dolgot, ugyanis sosem fordult elő, és soha nem is fog, hogy önmagában egy ilyen keresés vezessen valaki letartóztatásához. Azt mondják, a hírességek arcait csak azért használják, hogy lehetséges nyomokat adjon, később ezeket emberek ellenőrzik, és nem vonnak felelősségre senkit, aki nem megalapozottan gyanúsítható az adott bűncselekmény elkövetésével. A hírességek fotói csak azért segítenek, mert róluk rengeteg, nagy felbontású kép áll rendelkezésre az interneten, míg egy biztonsági kamera gyakran csak olyan rossz minőségű képet rögzít, amivel aztán a rendőrségi adatbázis nem tud mit kezdeni. (Guardian)