Ha októberig bármikor zápor tör ki, sok ezer köbméter szaros szennyvíz fog beleömleni a Ráckevei Dunába

"Teniszlabda, szardarabok, betétek!"

- mondja döbbenten Rátay András annak a túlzás nélkül sokkoló videónak az elején, amit május 29-én, szerdán tett közzé a Facebookján . 

A videón az RSD, vagyis a Ráckevei Duna-ág legfelső, torkolat utáni szakasza látható, ahol egy csatornából hömpölyögve árad a fekete, fekáliát és darabos szemetet is tartalmazó, tisztítatlan szennyvíz a Natura 2000 védettség alatt álló folyóágba. Minimális vidámságot csak az csempész a nyomasztó látványba, ha tudjuk, hogy a csatornát Népjóléti ároknak hívják. 

Ez egy olyan Duna-szakasz, ahol nap mint nap kajak-kenusok, hobbievezősök, vízitúrázók, horgászok, telektulajdonosok és helyi lakosok ezrei, tízezrei érintkeznek fizikailag is a vízzel, a benne és rajta élő állatokról nem is beszélve. A befolyó pedig az egésznek folyás szerint nézve a legtetején található, vagyis a gusztustalan, fertőző szennyből az összes, az RSD-n mozgó embernek és más élőlénynek is jut. A 444-nek a Fővárosi Csatornázási Művek megerősítette, hogy Rátay nem tévedett, ez valóban tiszítatlan szennyvíz és csatornavíz keveréke, amit ráadásul tudatosan engedtek bele a Dunába, mert nem tehettek mást.

A 444 információi szerint a dologban az az igazán kemény, hogy a fent látható jelenet idén októberig minden egyes olyan alkalommal, amikor hirtelen zúdul le az eső Budapestre, pont ugyanígy fog megismétlődni, ráadásul elkerülhetetlenül. 

Hogy ki vagy mi a felelős? Több érintettel beszélve azt szűrtem le, hogy a XIX. századi budapesti csatornaépítők, a sok aszfaltozott-betonozott városi felület, a klímaváltozás és egy kívülről nézve egészen meglepő építkezéstechnikai húzás.

Azt, hogy rendszeresen tiszítatlan szennyvizet vezetnek a Natura 2000-es védettségű Duna-ágba, jó ideje tudni lehetett, Baranyi Krisztina ferencvárosi független képviselő ugyanis 2017-ben több videót is közzétett a témában, illetve méréseket végeztetett az RSD-t mérgező szennylé összetevőiről. (Ugyanő leplezett le ekkortárjban egy, a Marost és a Felső-Tiszát rohadó állat maradványokkal szennyező román vágóhidat.) Baranyi aktivizmusának meg is lett az eredménye: Tarlós főpolgármester megígérte neki, hogy a 2018-as fővárosi költségvetésbe belerakat egy összeget arra, hogy a dél-pesti szennyvíztisztító 3600 köbméteres záportározó medencéje mellé építsenek még egy új, majdnem ugyanakkorát, hogy a kapacitás 7000 köbméterre növekedjen.

Az egész mostani szituáció egyik gyökere ugyanis az, hogy az egyébként korszerű és jól működő biológiai - vagyis a szennyvizet baktériumokkal kezelő - tisztítómű kapacitása véges. A másik gyökér az, magyarázta Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek szóvivője a 444-nek, hogy Budapesten a XIX. század végén - XX. század elején úgy épült meg a csatornahálózat, hogy a szenny- és a csapadékvizet elkülönítés helyett jellemzően közös csatornába gyűjtik. Emiatt esőzéskor ugyanabban a csatornában, elkeveredve folyik a szokásos szennyvízmennyiség és az esővíz a tiszítótelepek felé. Ennek a keveréknek a mennyiségét csak növeli, hogy a szinte teljesen lebetonozott-leaszfaltozott városról anélkül szalad le az esővíz, hogy komolyabb százaléka fel tudna szívódni.

Ha a szennyvíztelepre beérkező, tiszítatlan anyag mennyisége meghaladja a kapacitást, a felesleget ahogy van, belevezetik a Dunába. Ez azért történik így, mert ha a tiszítóműbe küldenék, az kimosná onnan a baktériumokat, amik csak hetek-hónapok alatt tudnának megfelelő mennyiségben újra elszaporodni és ezalatt az idő alatt a teljes szennyvízmennyiséget tiszítatlanul kellene továbbküldeni a folyóba. 

"Ha a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, ami naponta átlagosan 60 ezer köbméter, akkor két-három hónap alatt akár 5,4 millió köbméter kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Kis-Dunába. Ez súlyos környezetkárosítást okozna."

- érzékeltette az arányokat Bátori.

A jelenséget - mármint a kényszerből direktben a Dunába küldött szennylé károkozását - enyhíteni lehet azzal, ha záportározót építenek, ami egy istentelenül nagy betonmedence, amibe zápor esetén az először érkező, különösen szennyezett vízadagot tárolják el, amíg az eső elálltával szép nyugodtan meg nem tudják tiszítani azt. 

Csakhogy, mint azt az FCSM szóvivője elmesélte, a klímaváltozással egyre gyakoribbá váltak a mostani májusi esőkhöz hasonló, hirtelen lezúduló záporok. A kapacitás - mind a tároló-, mind a feldolgozó - pedig ezek feldolgozásához bőven kevés.

Baranyi szívózásának hatására éppen ezért adott Tarlós 2017-ben 600 millió forintot egy második zárportározó megépítésére. A független képviselő a 444-nek felidézte, hogy

"A telep vezetője aról tájékoztatott, hogy 2018. szeptemberére zárul le a közbeszerzés, ősszel indul a munka, 2019. tavaszára elkészül a tározó, amivel a jelenlegi kapacitás duplája lesz meg, így már csak extrém nagy esőzés során kerülhet nyers szennyvíz a Kis-Dunába"

A valóságban ehhez képest pár hónapot elcsúszott a közbeszerzési eljárás, így az építkezés ténylegesen csak idén februárban indult el. A határidő október, aminek ebben az esetben külön jelentősége lehet. 

A sztori eddig kifejezetten pozitív irányba haladt, ám az új tározó építkezésének van egy egészen speciális vonása. Baranyitól tudtam meg - ezt az FCSM később megerősítette - hogy az új medence építéséhez használt darut a meglévő medencében állították fel. Ennek következtében az októberig egyáltalán nem üzemel, hiszen a daru miatt nem engedhetnek bele vizet. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy idén februártól októberig még annyi biztonsági tárolókapacitás sincs a tiszítóműben, mint korábban. Vagyis nemcsak az extra erős, hanem a gyengébb esőzések idején is kénytelenek a Dunába ereszteni a szennyvizet.

De miért ezt a műszaki megoldást választották? 

Mivel a projekt egyik ismerője - konkrétumok vagy bizonyítékok említése nélkül - arra célozgatott, hogy ez a leggyorsabb módszer, ami biztosítja, hogy az októberi önkormányzati választás előtt átadhassák a záportározót, megkérdeztem a Cstornázási Műveket, hogy a sietség-e a medencéből építkezés oka. Az FCSM azt válaszolta, hogy

" Kivitelezési szempontból másképp nem volt megoldható."

A döntés mindenestre azt eredményezte, hogy  még négy teljes hónapig minden combosabb eső a fent látható vízszennyezéssel fog járni az amúgy is rossz állapotban lévő RSD-n. A Népjóléti árkon egyelőre még olyan rácsot sem szereltek fel, ami legalább a darabos szemetet kiszűrné, de készülnek rá. 

Az RSD és a dél-pesti szennyvíztisztító példája jól mutatja, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás nem önmagában azért probléma, mert melegebb van, hanem mert a szélsőségessé váló időjárás ilyen újfajta problémákat is hoz magával. 

Persze a régi problémák mellé. Baranyi ugyanis arra figyelmeztetett, hogy

"Az EU kifizette már 10 éve az összes intézkedést, hogy az RSD vize a jogszabályoknak megfelelő minőségű legyen, de ezeknek csak a töredéke valósult meg, az Uniótól erre kapott pénz pedig eltűnt."