Miután jövőre már kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, kiderült, hogy tíz évig titkos a kormányzati nyelvstratégia

Csak arra jó az új elvárás, hogy megfossza a diákok egy meghatározó részét attól, hogy felsőoktatásba menjen. Gyakorlatilag semmi erőfeszítést sem tett a kormány, hogy javuljanak a nyelvoktatás alapvető feltételei, holott itt a bizonyíték, hogy mindent láttak

- ezt mondta a 444-nek Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) próbálta megszerezni a kormány hivatalos nyelvstratégiáját.

2020-tól a felsőoktatási felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga. 

Az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanévben végzett egy nagymintás kutatást a magyar idegennyelv oktatásról, amit itt lehet elolvasni. Ebben mások mellett tanárokat kérdeztek arról, hogy felkészült-e a rendszer a 2020-as változásokra, tehát hogy onnantól a nyelvvizsga nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba. Arra a kérdésre, hogy a tanárok szerint "milyen változtatásokra van szükség a 2020-as követelmények teljesítéséhez iskolai szinten?" a gimnáziumi tanárok összesen 9 százaléka, a szakgimnáziumban tanító tanároknak pedig 2 százaléka mondta, hogy "nincs szükség változtatásra". Arra a kérdésre, hogy  "milyen segítséget látnának a tanárok hasznosnak annak érdekében, hogy minél több tanuló teljesíteni tudja a 2020-as követelményeket?", összesen a gimnázium tanárok 3 százaléka, a szakgimnázium tanárok 1 százaléka válaszolta, hogy "Megvannak a szükséges feltételek."

Úgy tűnik a kormány viszont ezzel a 1-3 százaléknyi elégedett tanárral ért egyet.

Amikor ugyanis Szél Bernadett idén év elején megkérdezte az EMMI-t, hogy milyen módon akarják megteremteni a feltételeket a kötelező nyelvvizsgához, a minisztérium azt válaszolta neki, hogy

„a köznevelés rendszerében formálisan is adottak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek lehetővé teszik a jól használható idegennyelv-tudás elsajátítását.”

A minisztérium nevében válaszoló Rétvári Bence államtitkár azt is hozzáteszi, hogy

„a 2020-as felvételi bemeneti követelményt rögzítő jogszabály 2014-es hatályba lépése után 6 év állt rendelkezésre a felkészülésre. Ez azt jelenti, hogy a diákok még a középiskolai jelentkezés előtt tisztában voltak az egyetemi felvételi ezen követelményéről.”

Szél ezután a kormány által elfogadott, a 2019/2027 közötti időszakra szóló idegen nyelvi stratégiát próbálta kikérni a minisztériumtól, hátha abból kiderül, mi a terv a nyelvoktatás felpörgetésére.

Az EMMI válaszában azt írta:

„Tájékoztatom, hogy a kért adatok kiadását az Infotv. 27. § (5) bekezdésére hivatkozással elutasítom, tekintettel arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”

Ennek alapján jó hír viszont, hogy legkorábban 2029-ben bárki megtudhatja majd, hogy 2027-ig milyen megoldásokkal segítette az állam a nyelvtudásra, és esetleg felsőfokú végzettségre vágyó fiatalokat.

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.