Schmidt: A németek mindig ideológiák foglyai voltak, Trump meg realista, mint Kohl vagy Schröder

TUDOMÁNY
2019 június 12., 11:56
comments 185

Évtizedes távlatokra visszatekintő életút interjút adott az amerikai szélsőjobboldali összeesküvés-elméletgyűjtő, többszörösen visszaeső fake news blognak, a Gateway Punditnak Schmidt Mária ismert kormánypárti történész és futballrajongó, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója. 

Az Index szemlézte a beszélgetést, ami egészen 1989-ig nyúlik vissza, amikor a Soros-ösztöndíjával Budapestre visszatérő ifjú történésztanonc Nagy Imre újratemetésénél elmondott beszédét hallgatva első alkalommal „szeretett bele” az akkor még erős pofaszakállal színpadra álló Orbán Viktorba. 

Schmidt Mária
photo_camera Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója Fotó: botost/444.hu

Könnyű elveszni a szövegben, mert bekezdésnek nem mindenhol kapcsolódnak egymáshoz, de a lényeget tekintve 

a beszélgetésnek két pólusa van: Orbán a jó, és főleg: Merkel a rossz. A magyar miniszterelnökről Schmidt azt mondja, 1994-ben ismerte meg, és azóta személy szerint nem is szavazott másra, csak a Fideszre. 

Erős nemzetközi kapcsolait jó kapcsolattartó képességének tudja be: Benjamin Netanjahut például Schmidt szerint Orbán már azelőtt ismerte, hogy kormányra lépett volna, de lám, Donald Trump elnök is azt mondta, hogy kicsit mintha ikertestvérét látná a magyar kormányfőben.  

Schmidt azt becsüli Orbánban, hogy kitart elvei mellett. 2015-ben kerítést épített, és az azóta is oda van építve, hiába volt ezzel a lépéssel olyan népszerűtlen Nyugat-Európában. 

Schmidt ezután rátér kedvenc szabadidős elfoglaltságára, a német néplélek megállíthatatlan elkorcsosulására, amit a kancellár egy személyben testesít meg. Angela Merkelről Schmidt a következő megállapításokat teszi:

  • Nincsenek víziói.
  • Nincs elképzelései arról, merre kéne tartania a világnak.
  • Nem ismeri a történelmet.
  • Nem áll ki semmi mellett. 
  • Nem mondott az elmúlt 14 évben egyetlen figyelemre méltó, akár idézhető mondatot sem. 
  • Kiszolgál egyfajta mainstream igényt, ahelyett hogy utat mutatna.
  • Követő, nem vezető típus. 
  • Megölte a politikai vitát Németországban, ahol mindenki egyetért vele. 
  • Most épp zöld pártot csinál a CDU-ból, mert az a divatos. 

Mint kiderül, Merkel inkább csak szimbolizálja az általános német züllést, tehát hogy a romantika hazájából, „Beethoven és Schiller otthonából” mára Németország egy kulturálisan kiszáradt ország lett, ahol már élő ember nem ismer fel egy Goethe-idézetet. Aztán mintha maga is belezavarodna:

„A németek mindig ideológiák foglyai voltak, legyen az nácizmus, szocializmus, vagy multikulturalizmus. Trump viszont egy realista politikus, mint Helmut Kohl vagy Gerhard Schröder.”

Ami még Schmidt szerint elmondható a németekről, hogy mindenkinek meg akarják mondani, hogy hogyan viselkedjenek (ezt egy CDU-s képviselővel folytatott beszélgetésből szűrte le, akinek nem tetszett, amit Izrael tesz a palesztinokkal), és a német politika ráadásul nem csak rossz irányba tart, de kifejezett untatja is - így például elkeserítő volt hallani, hogy a politikusok a csúcsjelölti vitán a jelöltek többsége arról beszélt, hogy nem jó az ha a Földközi-tengeren emberek fulladnak meg, mintha a világbéke egy reális cél lenne. 

Még egy említésre érdemes része van az interjúnak. Schmidt azt elemzi, hogy Orbán azért használja inkább az illiberális jelzőt a konzervatív helyett, mert 

„utóbbi megkopott már, és mert a liberálisokat (az SZDSZ-t) mindenki gyűlöli nálunk, ők az árulók, akik összeálltak 1994-ben a posztkommunistákkal, miközben korábban épp antikommunistának festették le magukat”. 

Végezetül Soros Györgyhöz is van pár jó szava, aki korábban jóban volt Orbánnal, mostanában is néha jön Budapestre, és miért ne tehetné ezt meg. Valamiért Schmidt fontosnak tartja végül hozzátenni, hogy Soros apját (Soros Tivadart) az első világháború idején, miután hadifogságba esett, katolikusként regisztrálták, így hát 

„nem tudom, hogy tényleg zsidó-e. Miért térne vissza zsidóságához valaki a '30-as években? Soha nem viselkedett zsidóként. Egy rejtély a számomra.” 

A teljes interjút itt érdemes elolvasni. (Index via Gateway Pundit)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.