Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írta.

A működésképtelenség szélére került több hazai tanoda, mivel az első állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, amik június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből. A Csobánkai Tanoda például már az adományokból összegyűjtött, a tanodaépület bővítésére félretett pénzének egy jó részét is elköltötte működési költségekre. A tanoda munkatársait nem tudják miből kifizetni. Minisztériumi átszervezések okozhatják a csúszást.

Egy emberként üdvözölték a magyarországi tanodák, amikor tavaly novemberben kiderült: átveszi az állam a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó szervezetek finanszírozását.

A tanodás világ már régóta várt arra, hogy az állam felkarolja a finanszírozásukat, a tanodák működését eddig biztosító európai uniós források ugyanis, ahogy ezt már előre tudni lehetett, 2018. év végére, 2019. év elejére kimerültek. Egyszerűen nincs több uniós pénz elkülönítve a tanodák számára.

Az állami szerepvállalásnak a tanodák finanszírozásában ráadásul volt egy másik üzenete: a kormány elismeri, és hajlandó támogatni a hátránykompenzáló munkát végző civil szervezetek munkáját.

Tavaly decemberben ki is írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami tanodapályázatot, hogy első körben egy évre biztosítsa a támogatást elnyerő tanodák működését: 2019 januárjától 2019 december végéig. A pályázaton olyan szervezetek indulhattak, amelyek bizonyítani tudták, hogy legalább egy éve működtetnek tanodát, és akik vállalni tudják, hogy iskoláktól függetlenül végzik majd ezt a munkát. Ez kezdettől fogva fontos szakmai feltétele a tanodás munkának.

A pályázaton elindult a Pest megyei Csobánkán működő Csobánkai Tanoda (CSODA) is, amelyet korábbi, a csobánkai roma iskolások és a falu iskolája sorsát követő cikksorozatunkból ismerhetnek olvasóink.

Ez a tanoda szakmai megfontolásokból korábban soha nem indult az uniós forrásra épülő tanodapályázatokon, az állami pályázat megtervezésének folyamatába viszont más hazai tanodás szakemberek mellett már a Csobánkai Tanoda egyik alapítóját, Bakó Boglárkát is bevonták. Nem volt kérdés, hogy elindulnak egy olyan pályázaton, aminek a szakmai programját ők is alakíthatták. Még akkor sem, ha ehhez át kellett venniük a tanoda fenntartását – és az ezzel járó anyagi terheket – az ezt a szerepkört korábban vállaló, mostantól csak támogatói szerepet vállaló Csepp Esélyegyenlőségi Alapítványtól. (Ennek a legkonkrétabb következménye, hogy a tanodaépület bérleti díját ezentúl a Csobánkai Tanoda maga fizeti a tulajdonos önkormányzatnak.)

Amikor március végén megérkezett a hír, hogy a Csobánkai Tanodát működtető Csodaműhely Egyesület, közel 122 másik pályázó szervezettel egyetemben, állami támogatást nyert a tanodája ezévi fenntartására, azt boldogan újságolták a tanoda Facebook-oldalán.

Nagyjából eddig tart a történet pozitív része, a helyzet ugyanis az, hogy június eleje van, és a Csobánkai Tanoda még mindig nem kapta meg a működéséhez szükséges állami támogatást. Sem megnyugtató ígéretet arra, hogy mikor fogják.

Minderről Horlai Sára, a Csobánkai Tanoda koordinátora beszélt az Abcúgnak. Bakó Boglárkával akkor döntöttek úgy, hogy a nyilvánossághoz fordulnak, amikor már minden hivatalos utat kimerítettek, hogy a pályázati pénz mielőbbi folyósítását kérjék az illetékesektől.

Bár a decemberben kiírt tanodapályázatnak sem az elbírálására, sem a nyertesek kifizetésére nem adott meg határidőt az illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a tanoda csapatának jó oka volt azt feltételezni, hogy a pályázat eredményeinek kihirdetése után nem kell sok, és megérkeznek a működéshez szükséges források.

Miután hiánytalanul beadták a forrás lehívásához szükséges különféle engedélyeket, például a tanodai foglalkozásoknak helyet adó épület tűzvédelmi papírjait és a költségterveket, már csak annyi lett volna hátra, hogy egy finanszírozási szerződést készítsen a minisztérium. Az SZGYF tanodákkal kapcsolatot tartó munkatársa annyit kért a Csodaműhely Egyesülettől, nyilatkozzanak: postai úton szeretnék kézhez kapni, majd aláírva visszaküldeni a szerződést, vagy személyesen mennek be ezért a minisztériumba.

“Lehet, hogy rosszul döntöttünk, de a postai utat választottuk”

– mondta Horlai Sára. Mindez május elején történt, de a szerződés azóta sem érkezett meg. Nem azért, mert út közben elveszett, hanem mert még el sem készült. Ezt az egyesület telefonos érdeklődésére mondták a minisztériumnál, két hét türelmet kérve tőlük. A két hét már napok óta letelt, a tanodások újabb érdeklődésére pedig már újabb ígéretet sem kaptak a szerződés kiállításának várható időpontjára.

Miközben bürokratikus időszámításban az eredményhirdetés óta eltelt két hónap talán nem is tűnik olyan soknak, a Csobánkai Tanoda működése mostanra komoly veszélybe került a csúszó finanszírozás miatt.

A tanoda épületét a Csobánkai Önkormányzattól béreljük, civil szervezetünk más célokra gyűjtött adományokból összegyűlt vésztartalékai elfogytak, júniustól nem tudjuk fizetni a tanoda bérleti díját és rezsiköltségeit. Munkatársaink hónapok óta fizetés nélkül foglalkoznak a tanodai munka koordinációjával, a hátrányos helyzetű gyerekek tanításával, fejlesztésével. A június utolsó hetében tervezett nyári táborunk lefoglalt buszköltségét, megszervezett programköltségeit nem tudjuk miből finanszírozni. Az elnyert pályázati támogatás nélkül lehetetlenné válik a vállalt (30+7) tanodás gyerek részére a tanodai szolgáltatás biztosítása.

Így írja le a Csodaműhely Egyesület elnöke, Bakó Boglárka a helyzetet egy, az SZGYF-nek küldött levelében.

Horlai Sára ehhez hozzátette, hogy természetesen kalkuláltak azzal, hogy a finanszírozási időszak kezdete, tehát ezév januárja, és a pénz megérkezése közötti időszakban önállóan kell megoldaniuk a tanoda finanszírozását, de azzal nem számoltak, hogy ez az idő fél év lesz. A tanoda egymillió forintos, adományokból összegyűjtött kis vagyonát, amit a helyük későbbi bővítésére, felújítására szántak, működési költségekre már félig elköltötték. És ebben nincsen benne a vállaltak szerint összesen havi 120 órában foglalkoztatott négy alkalmazott munkabére, amit ennyi pénzből nem tudnak kifizetni.

A levélben említett nyári tábor kérdése okozza az egyik legnagyobb fejtörést. A tábort eredetileg három hét múlva, június végén szerette volna megtartani a tanoda, az utazás, az étkezés és a programok több százezer forintos költségére viszont egyáltalán nincs pénzük. Közben attól tartanak, ha nem tartják meg a tábort, a pályázat költségvetésében erre kalkulált tételt később vissza kell majd fizetniük az államnak. Így ez a pénz egyszerűen elveszne. Kölcsönkérni pedig azért nem mertek a programra, mert “mi van, ha mégsem érkezik meg az állami támogatás?”

Nem ők az egyetlenek

A csobánkai tanoda nem az egyetlen, ahová még mindig nem érkezett meg az állami támogatás. Szűcs Norbert, a Csongrád megyében két tanodát is üzemeltető Motiváció Műhely vezetője is erről számolt be az Abcúgnak. Náluk egy kicsivel később, idén február végén zárult le az előző – uniós – pályázat, ezért csak március óta hiányzik a pályázati pénz a költségvetésükből. Hogy nincsenek annyira szorult helyzetben, mint a Csodaműhely Egyesület, az csak annak köszönhető, hogy nekik vannak még tartalékaik.

Szűcs a Tanoda Platform nevű, tanodákat összefogó szakmai ernyőszervezet munkájában is részt vesz. Elmondta, az elmúlt napokban több tag-tanodától is jeleztek neki hasonló problémát. Köztük volt például a dél-baranyai Ormánságban három tanodát, köztük az Abcúgon is bemutatott gilvánfai Kászá Dăsztyisză Tanodát is működtető Szent Márton Caritas Alapítvány. Ugyanakkor tud négy olyan tanodáról, ami hosszas utánajárás után már megkapta, legalábbis az első fél évre vonatkozó, pályázati forrást.

Szűcs Norbert a Tanoda Platformon keresztül arra bíztat minden, az állami pályázaton nyertes, de a támogatásra eddig hiába váró tanodát, hogy a csobánkaihoz hasonlóan ők is levélben forduljanak az SZGYF-hez, és írják le, milyen helyzetbe hozta őket a támogatás elmaradása.

“Jelenleg úgy tűnik, teljesen megszűnt a kommunikáció a kormányzat és a tanodák között.”

Káosz a minisztériumban?

A helyzetre van egy lehetséges magyarázat. Május elsejével ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztériumba került a társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárság, és vitte magával a tanodák ügyét.

A tanodapályázatok kiírásáért, elbírálásáért és a nyertes pályázók kifizetéséért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonban továbbra is az Emmi minisztériumi háttérintézménye, tehát minisztériumközi együttműködésre lenne szükség a pályázati ciklus levezényléséhez. A finanszírozási szerződés megkötése és a támogatás folyósítása ráadásul csak a folyamat kezdete, a tanodák ugyanis – lévén, hogy ez az első ilyen állami pályázat – tele vannak kérdésekkel a pénzzel való elszámolást illetően.

Ha a pályázati források késését az okozza, hogy a kifizetés egybeesik egy ilyen szervezeti átalakítással, akkor a probléma megoldása valószínűleg csak idő kérdése, de hogy ez mennyi idő, az egyáltalán nem mindegy a tanodáknak. A pályázaton nyertes 122 szervezet közül bőven lehetnek a csobánkaihoz hasonlók, amelyeknek nincsenek olyan plusz erőforrásai, amivel egy ekkora finanszírozási szakadékot kibekkeljenek.

Ráadásul – mint a cikk elején írtuk -, a mostani pályázat csak egy évre biztosít finanszírozást. Ha a kormányzat a 2020-as költségvetési tervezetben már előirányzott összeget is el akarja költeni a tanodák támogatására, hamarosan az új pályázatot is ki kéne írnia valakinek.

A Belügyminisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság sajtóosztályára is elküldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hol késik a tanodapályázatok kifizetése, mi a késés pontos oka és mikorra várható a nyertes pályázó tanodák maradéktalan kifizetése. Arra is kértük őket, tisztázzák, melyik kormányzati szervhez tartozik végül is a tanodapályázatok ügyintézése. Amint válaszokat kapunk tőlük, cikkünket frissítjük.