A Facebookon keringő felvételt rengetegen osztották tovább, a lassan kimúló rovarok látványa beindította a közösség állatvédő ösztönét.

Hazánkban a szúnyoghelyzet több szempontból is komoly problémákat vet fel, egyrészről a gyérítésre használt módszerek, másrészről a betelepülő, új fajok okán.

A kettő erősen összefonódik, a szakértők már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet a fennálló rendszer hibáira.

Idén pedig újra előtérbe került a kérdés, kíváncsian várjuk, lesz-e bármilyen változás, lesz-e hajlandóság a döntéshozókban, hogy felülvizsgálják az eddigi, levegőből deltametrin idegméreggel végzett gyérítési gyakorlatot, és végre teret kap a szelektív biológiai gyérítés is.

"A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés során talajlakó baktériumokat alkalmaznak. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak.

A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza."

A módszer hátránya, hogy drága:

• Alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit
• Egyidejűleg sok embernek nehéz körülmények között kell a vízfelületekre porlasztania a baktérium által termelt fehérjeoldatot.

Nem tűnik soknak, de kis odafigyeléssel a kertes házakban lakók is sokat tehetnek a szúnyogpopuláció csökkentéséért, többek között erről szól a Szúnyoglárva Program Facebook oldala.