Interjút adott az Indexnek Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki a CEU diplomaosztójára érkezett Budapestre. Az interjú témája fedte Stiglitz legújabb könyvének és cikkeinek témáját, azt, hogy a kapitalista piacgazdaság milyen válaszokat találhat a klímaváltozás kihívásaira. A területen egészen heves tudományos és ideológiai viták dúlnak, a baloldali kutatók és politikusok jelentős része ugyanis eleve kételkedik abban, hogy ezt a válságot a kapitalista világrend keretein belül meg lehetne oldani, szerintük ugyanis azt maga a kapitalista világrend okozza.

Stiglitz ezzel nem ért egyet, szerinte az amerikai demokraták által javasolt Zöld New Deal még dinamikusabbá is tenné a kapitalista gazdaságot amellett, hogy kedvezően hatna a klímára.

„Ez egy olyan alapvető változás lenne, mint a számítástechnikai forradalom, amelyben újragondoltuk, hogy lehet átszervezni a gazdaságot, ami szintén dinamizmust hozott a rendszerbe.”

A kjözgazdász szerint arra is van esély, hogy egy globális elköteleződéssel a világon mindenhol beáraznák a széndioxid-kibocsátását, Stiglitz szerint 1 tonna kibocsátás 80 dollárba kerülne, ezzel minden olyan áru és szolgáltatás ára emelkedne, aminek előállítása és szállítása széndioxid-kibocsátással jár. Azt azonban elismeri, hogy az ilyen intézkedésekhez mindenképp globális elköteleződés kell, nem lehetnek olyan potyautas nemzetek, amilyen ma klímapolitika tekintetében az Egyesült Államok is.

„... amikor beszálltunk a második világháborúba, senki nem kérdezte meg, hogy ezt megengedhetjük-e magunknak, hogy ki tudjuk-e fizetni. Azt viszont hallom néha, hogy emberek fölteszik a kérdést, meg tudjuk-e engedni magunknak, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással szemben. A válaszom pedig ugyanaz: amikor egy ilyen egzisztenciális fenyegetéssel küzdünk, akkor nem kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak. Természetesen megtesszük. Azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tegyünk semmit” - mondta Stiglitz, kiemelve, hogy

a klímaváltozás a mi harmadik világháborúnk.

A közgazdász szerint megalapozottak a félelmek azt illetően, hogy újabb gazdasági válság fenyeget, szerinte azonban ezt a protekcionista nemzeti gazdaságpolitikák miatt kiszámíthatatlanabbá váló világkereskedelem lassulása okozhatja.

„... a fő kiváltó ok pedig jelenleg az a fajta protekcionizmus és nacionalizmus, amelyet Trump képvisel az Egyesült Államokban, Orbán Magyarországon, Bolsonaro Brazíliában. Ez aláássa azt, ahogy a globális gazdaság kiépült az elmúlt 60 évben. Egy ilyen globális rendszert pedig nem lehet aláásni globális következmények nélkül. Mi most az ő rombolásuknak isszuk meg a levét.”