Az Átlátszó ír arról, hogy péntek délután jóváhagyta az UNESCO Világörökség Bizottsága azt a határozatot, amely Magyarországgal foglalkozik.  A ma elfogadott anyagban az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín esetében belengetik a világörökségi “veszélyeztetettségi listára” helyezését, mely után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet. 

Mint a lap írja, a tervezet alapján félévet kapott a magyar kormány, hogy rendet rakjon ezen a területen. Ha a 2020. február elsejéiig leadandó jelentést nem találja elégségesnek a szervezet, akkor a budapesti helyszín felkerül a veszélyeztetett örökségi listára. 

Az Unesco évek óta problémázik számos nagyszabású budapesti építkezés miatt: kifogásolták a Városliget és a Budai Vár átépítését, illetve az egész magyarországi műemlékvédelmi helyzetet is. 

A bakui gyűlésen az Átlátszó szerint az alábbi kifogások kerültek be a határozatba: 

• A budapesti világörökségi helyszín történelmi zsidónegyedként ismert védőzónájában épületbontások és nem megfelelő fejlesztések zajlanak.
• Nem kielégítő a világörökségi helyszínen lévő lakóépületek megőrzése.
• A Hauszmann Tervvel kapcsolatban csak rövid beszámolót adott le a kormány, ráadásul  a dokumentumok egy része magyar nyelvű volt, és az UNESCO szerint nem volt elég világos információ és magyarázat azokra a nagy átalakításokra, amiket a kormány eddig véghezvitt és tervez a Budai Várban, és melyeknek a különleges értékkel bíró területre nagyon rossz hatása lehet.
• A Biodóm és az új Néprajzi Múzeum építése annak ellenére  folytatódott, hogy a szervezet már 2018 februárban is kifejezte az aggályait ezeknek a világörökségi területre gyakorolt hatása miatt, és már akkor kérte a Biodóm építésének a leállítását.
• 2018-ban azt is kérte az UNESCO, hogy a 11. kerületben ne adjanak engedélyt a 120 méter magas épületre (MOL-székház), s hogy a hasonló projektek terveiről konzultáljanak a párizsi Világörökség Központtal. A
• A 2019 áprilisi ellenőrzéskor azt tapasztalta az UNESCO -küldöttség, hogy több olyan építési projekt van Budapesten a világörökségi helyet érintő területeken, melyekről egyáltalán nem kapott előzetes tájékoztatást a szervezet. 
• Hiányzik az egész városkép megőrzését biztosító kezelési terv, amely szigorú szabályokat tartalmazna a projektek hatásvizsgálatáról a világörökségi területeken.
• Nincs központi intézmény vagy felelős köztisztviselő, aki átlátná a tervezett és folyamatban lévő építkezéseket a világörökségi területen és a védőzónákban. 
• Veszélyt jelentenek a budavári fejlesztések a királyi palotára és a várbeli  lakónegyed képére. Lerombolt épületeket építenek vissza, egy idealizált történelmi múlt képét próbálva megteremteni, veszélyeztetve ezzel  a helyszín történelmi hitelességét, egységes képét. Ezért a kormány állítsa le a megkezdett projekteket és keressen alternatív megoldást a megőrzés és a fejlesztés kiegyenlítése érdekében, alkosson megfelelő intézkedési és megőrzési tervet, és ezeket küldje el jóváhagyásra az UNESCO-nak, mielőtt folytatnák az építkezéseket a kifogásolt területeken.
• A Liget-projekt építkezéseinek a hatása is aggasztó, ezzel kapcsolatban további anyagokat kérnek Magyarországtól

Az Átlátszó szerint a határozat kifogásolta azt is, hogy számos dokumentumot csak magyarul küldött meg a kormány, holott az általunk is aláírt egyezmények szerint ezt a szervezet egyik munkanyelvén kéne megtenniük. 

A cikk szerint ha a veszélyeztetett világörökségi listára felkerül a budapesti helyszín, onnan a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet, ahogy ez megtörtént Drezdával is.