Az infláció kordában tartásának pedig a kamatemelés az eszköze. 2015-ben az amerikai jegybank, a Fed ez alapján a meggyőződés alapján kamatemelési ciklusba is kezdett. Az akkori tervek alapján mostanra 3,5 százaléknak kéne lennie a tízéves amerikai államkötvények kamatainak. Tavaly év végén, október-november tájékán úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul. Az alapkamat 3,2 százalékon állt. De december óta rohamtempóban esik. Januárban már három, májusban már 2,5 százalék alá zuhant, júliusban pedig 1,95%-ra, két százalék alá esett.

Ez így nem normális!

Pláne úgy, hogy míg 2015-ben, amikor a kamatemelési ciklus kezdődött, az amerikai költségvetés hiánya a GDP 2,4 százaléka volt. Idén ez már 4,2 százalékra növekedhet. Márpedig az ilyen deficitköltekezés szintén inflációgerjesztő hatású - végül is a gyakorlatban a deficitköltéssel a kormányok pénzt pumpálnak a gazdaságba. Mégis, 2015-ben 2,14 százalék volt az átlagos éves kamatszint, míg most ez alatt van.

Szóval a közgazdaságtan axiómái szerint tényleg minden adott az infláció növekedéséhez, de ahogy a piac árazza a tíz éves államkötvényeket, a gazdaság szereplői hosszú távon is rendkívül alacsony - a következő tíz évben évi 1,66%-os ütemű - inflációval számolnak csupán.

Neil Irwin, a New York Times gazdasági szakírója szerint a jelenséget valamennyire magyarázzák az Egyesült Államokon kívüli globális gazdasági folyamatok. Az USA ugyan kilábalt a válságból, és az elmúlt években erős növekedésnek indult, az európai és a japán gazdaság továbbra is gyengélkedik, és csak nagyon lassan növekszik. Ez pedig korátozza a Fedet a kamatemelésekben, mert ha a dollárkamatok nőnek a más valutákban jegyzett államkötvények kamataihoz képest, az erősíti a dollárt. A dollár erősödése pedig versenyhátrányba hozza az exportra termelő amerikai cégeket, drágítva termékeiket. Emellett az amerikai kamatemelés pénzszűkét teremthet a dollárhitelek piacán, márpedig nemcsak amerikai, hanem más országbeli cégek is vesznek fel dollárhiteleket.

Akárhogy is, Irwin szerint bár az elmúlt években voltak pillanatok, amikor igaznak tűntek a régi beidegződések arról, hogy a növekvő költségvetési hiány és a csökkenő munkanélküliség beindítja a kamatemeléseket, de ezek aztán hamisnak bizonyultak. Így most ott tartunk, hogy a közgazdaság még 2007-ben is érvényesnek, a világot jól leírónak gondolt alapigazságai valami másnak adtak utat. Irwin szerint eljött az ideje, hogy a döntési pozíciókban lévők alaposan átgondolják, hogy vajon igaz-e még az, amit az egyetemen tanultak. (Via Upshot)